Nagypéntek az a keresztény ünnep, amit legkevésbé ért a világ. Lássuk be, sokszor mi, hívők sem tudunk mit kezdeni vele. A szenvedés, a kiüresedés, a teljes megsemmisülés napja. A modern ember viszont állandó győzelmi kényszerben él, ahol mindig mosolyogni kell.
„Én vérzek a kereszten, te mit csinálsz?”
Olyan jó lenne bele látni az emberi fejekbe és megismerni, mit is gondolnak nagypéntekről. Mond nekik valamit a keresztre feszítés vagy a keresztút? Nincsenek statisztikai adataim, de azt gondolom, hogy nem sokat foglalkoztatja a ma emberét a 2000 évvel ezelőtt történt esemény. Csupán annyit vesz észre belőle, hogy az idei évtől munkaszüneti nap nagypéntek, így négy napos pihenés, wellness következhet. Érdektelenek, pedig mindenki életében megjelenik a kereszt, senki sem mentesül a kereszt hordozása és a szenvedés alól.
Elérkezett a szent három nap. Idén is követjük Krisztus halálának és feltámadásának eseményeit a liturgiákon. De mit csinálunk ezen kívül? Gyors naptárellenőrzés következik!
Miközben rohamosan közeleg augusztus végén esedékes esküvőm, az jutott eszembe; néhány blogbejegyzés keretében írnék a felkészülés egy-egy állomásáról. Arról, hogyan igyekszem szellemi-lelki munícióval felvértezni magam (pontosabban: hogyan igyekszünk felvértezni magunkat) az életre szóló elköteleződésre, a szentségi házasságra.
Mindannyian találkozunk elvárásokkal: a szüleink, barátaink, tanárok és munkatársak szeretnek elhalmozni bennünket sokszor egymásnak ellent mondó tervekkel az életünkkel kapcsolatban. Ezt tetézi a saját magunkkal szemben támasztott elvárások tömege, ami a divat követésétől, a legjobb osztályzatokon át a legszélesebb kapcsolati tőkéig bármi lehet! Sajnos elvárásnak érezzük, amit mások csinálnak, ahogyan csinálják, amit a tévében, újságban, neten látunk. Emiatt rengeteg energiát fektetünk főleg a külsőnkbe: az evési szokásainkba, az öltözködésünkbe, a sportolásba (ami sokszor már a józan ész határait súrolja), a facebookra töltött fotókról nem is beszélve….
Egy B-terv jelenléte komoly veszélyt jelent a házasságra. Időtálló kapcsolat felépítéséhez megújuló és visszavonhatatlan bizalomra van szükség.
Két könyvet ajánlok azoknak, akik nem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött szabadidővel, mert erre a hétre bezárt az iskola/munkahely/szanatórium, és még a wifi router is épp most adta meg magát, a pláza pedig messze van. Egyszóval azoknak, akik újra vissza szeretnének térni az olvasás ősi hagyományához.