2016. 09. 12.

Az első száz nap, még nem vagy százas [APA-FIA 5. RÉSZ]

A tejfakasztón elmesélem barátaimnak a történéseket, Ők is kérdezgetnek, engem… Na az megvan már hogy…? És volt már olyan hogy… ? És nálatok úgy volt, hogy…? Igen az egyik fele pont úgy volt, a másik fele még kínai. Lehet, hogy túl optimistán és talán egy kicsit naivan is állok a jövő előtt? Fürdetés, pelenkacsere, büfiztetés. Útkeresés a tipikus és az atipikus apa lét között.

Fürdés a boldogkádban?

Elérkezünk az első fürdetéshez. Várom, hogy elinduljon bennem a vágy. Érezzem az apai örömöt. A tipikus apai cselekedet: fürdetés.
Kihámozom a kisdedet a kisruhákból, amelyek bonyolultabbak mint egy-egy női ruhaköltemény. Levarázsolom a pelenkát minél kevesebb érintéssel. Ez is megvan.

hirdetés

De az apa-érzés még mindig az origó környékén tanyázik pluszminusz.

A tényleges fürdetéshez nem jutok el. Előbb visszaadom fiamat feleségemnek. Nézem, de nem több. Mosolygok, mert aranyos, de ennyi. Nekem ez még túl közeli, valahogy nem megy… Majd máskor újra próbálom. Amíg lehet, távol tartom magamat és büszkén mondom három hét után is, hogy még mindig nem pelóztam Fiamat. Kudarc, vagy csak későn érő típus vagyok? Atipikus apa leszek?

Éjjel – nappal van

A 10 napos csoda működik!  10 napig jól tudok aludni, 1-1 megszakítással per éjszaka. Aztán változás áll be és jönnek a nappali éberséget kiváltó éjszakák. A taktikánk szerint feleségem az éjjelis, mert hát Ő szeretettej teli; nekem meg másnap amúgy is dolgoznom kell.

Igen ám csak nekem jobb a hallásom, én ébredek gyorsabban.

Szóval buktam a nyugodt éjszakákat én is. Kicsit később feleségemben előtörtek az álmok: Felkel, de nem mozdul, mert azt hiszi, a gyerek köztünk fekszik a paplanban. Gyors észhez térítés, hogy a gyerek a másik szobában van… Legalább van egy kis vidámság számomra az ébredésekben.

A szeretet megosztó ereje

Hittanórán tanultuk, hogy a szeretet megosztással szaporodik, de én csak azon kapom magamat, hogy a bennem lévő szeretet adagomat mind fiam felé küldöm. Feleségemet nem kívánom annyira, sem lelkileg, sem testileg.

Jobban szeretem a fiamat, mint a feleségemet?

Eszembe jut egy öreg atya gondolata, amit egy esküvőn hallottam: A házasság a szentség, nem a család!
Akkor mostantól eggyel több felé kell figyelnem. Igyekszem utolérni magamat, és Feleségemet is. Lelkiatyánkkal is megbeszéljük a dolgot, a nyáron sűrűbben találkozunk négyesben. A lelkiedzés hatására újra elkezdünk beszélgetni egymással önmagunkról is, nem csak fiunkról.

Te mit csinálsz amikor alszik a gyerek?
Alszol vagy kettesben vagytok? Utoléred magad a feladat listában vagy feltöltődsz? Néha ez esik jobban, néha az.

Néha csak lenni és élvezni, hogy csend a lelke mindennek.

Epifánia

Első alkalommal megyünk együtt a templomba. Nagyon meghitt és romantikus. Felöltözünk, Feleségem összekészíti a baba holmikat, és „bevonulunk”. Közösségünk tagjai úgy örülnek nekünk, és úgy mosolyognak Rá(nk), mint az esküvőnkön. Mondhatni ellopjuk a show-t a a Szentmisén. Töltődünk a gratulációkból. Hű.

Apa-Fia kapcsolat – alakúl

Fiam elején rám hasonlít, aztán egyre inkább nem. Szeme kikékül, haja kiszőkül. Keresem az utam, miként tudok közeledni fiam felé.

Én mit tudok adni, ha a legfontosabb amúgy is Anyából jön?  

Elvinném bringázni, de még nem lehet. Gyömöszölném, de még túl kicsi. A fürdetés nem kap el, pelenkázás még annyira se…  Feleségem bátorító segítségével elkezd kialakulni az apa-fia kapcsolat.

Elviszem egyedül babakocsi túrára a háztömb körül. Anya örül mert egyedül lehet, apa örül mert a fiával van. A fiam? A fiam meg mindennek örül, ha üres a pelo és teli a gyomor. 

Egyszercsak előbukkan az első visszajelzés is: A hálás, bizalommal teli MOSOLY. És a szövetség megköttetett.

Tolom a kocsit, és szimplán csak nézzük egymást. A semmi különösből kezd kibontakozni a különös. Egyre inkább élvezet apának lenni. Rájövök, hogy igenis vannak olyan dolgok amelyeket csak tőlem kaphat meg. Nagy babakocsizások, vagány baba hintázások, apa-fia beszélgetések anyáról.

És egy dimenzió kapus élmény a végére

A legkedvesebb ismétlődő élményem, mikor este  hazafelé feleségem vezet. Sötét van a kocsiban. Én ülök hátul Fiam mellett. Fiam végig csak rám néz az ülésből. Én vagyok a biztonság számára. Nagyon nagyon jó érzés!

Apa - Fia Blog
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás