Első gyermekemet várva rengeteg új lelki élménnyel, tapasztalattal gazdagodom, ezeket osztom meg Anya leszek! című sorozatomban rávilágítva arra, hogy egy gyermek érkezésére való felkészülés nem csak a babaholmik beszerzését jelenti. Az új élethelyzetet Isten elé helyezve testileg és lelkileg is csodálatos folyamat részesei lehetünk, így Benne minél teljesebben megélhető az anyaság mibenléte.
Van egy érzés, ami sokak számára ismerős lehet – tapasztalataim szerint inkább a nőket kapja el sűrűn – , a kismamák életének pedig állandó velejárója. Ez az a forgószél, ami arra indít minket, hogy a lakás minden négyzetcentéjét felforgassuk, átpakoljuk, átrendezzük, hogy minden felesleges dolgot könyörtelenül kivágjunk a kukába. Kizárólag praktikus, szép, tiszta dolgokkal akarjuk magunkat körülvenni. Ez a fészekrakó ösztön, ami a férjek szemével, nézve néha talán rémisztő méreteket is ölthet.
Engem is elkapott a lendület, hirtelen felindulásból vázlatosan lerajzoltam a lakást, minden bútor helyét megjelöltem, aztán nekiálltam átvariálni. Egyre gyűltek a tervek, így eldöntöttem, gyorsan összeírom a teendőket. Alig pár perc alatt sűrű sorokban megtöltöttem egy A4-es oldalt… A férjem kicsit elsápadt, mikor megmutattam neki. Azt mondta, meglesz minden a baba érkezésére, csak legyek türelemmel a közös munkákat illetően.
Természetes dolog, hogy életterünket aktuális életállapotunkhoz igazítjuk. Mikor férjhez mentem, gyermekkori otthonom minden hozzám tartozó részletével kellett számot vetnem, lezárni és rendszerezni addigi életemet. Most ismét ilyen változások zajlanak, noha nem költözöm új lakásba, végig kell gondolnom, mi mindent hordtam össze az otthonomba és a szívembe ezidáig. Igen, két síkon megy végbe a folyamat. A környezetemben és bennem.
hirdetésAhogy a lakást átalakítom, hogy a lehető legjobban megfeleljen bővülő kis családunk számára, a szívemben is rendet kell tennem, hogy a lehető legjobb feleség és édesanya lehessek.
Mikor a belső felkészülésemet is megpróbáltam tudatosan végiggondolni – a lakás átpakolásának tervéhez hasonlóan -, rá kellett jönnöm, ezen a téren is rengeteg a teendőm. A fizikai életterünkkel kapcsolatban mindenki számára evidens, hogy igényeinknek megfelelően alakítjuk ki környezetünket, ám lelki, szellemi értelemben véve mintha nem gondolnánk ugyanezt. Mintha nem mernénk lebontani rossz beosztású lakásunk belső falait, készpénznek vesszük, hogy nem változtathatunk az időbeosztásunkon, a befektetett energiáink arányain, a minket körülvevő médiatermékeken, a munkahelyi hangulaton, a szokásainkon. Természetes belső igényeinket sokszor teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Nem válogatjuk meg szellemi, lelki táplálékainkat, méltatlan dolgokat zsúfolunk a léttérbe.
Olyan hibákkal rendezzük be a létezésünket, mintha a kenyeret a kuka tetején tárolnánk. Nem vagyunk elég igényesek!
Ezzel a problémával megkerestem az illetékes személyt, Istent. Ő leterítette elém belső lakásom tervrajzait, megmutatta, melyek a főfalak és melyeket lehet kiütni. Elmagyarázta, hol futnak a vezetékek és hová lehet még fúrni, terhet akasztani. Korábbi tapasztalataim is azt mutatják, Ő a legjobb létberendező! Higgyétek el, érdemes profihoz fordulni a kérdésben, ebben pedig mindenki más csak kontár.