Előfordult már veled, hogy azt érezted, ennél rosszabb napod már nem lehet? Vagy olyan periódusban volt az életed, hogy úgy érezted, minden és mindenki összeesküdött ellened? Ilyenkor sokszor nem könnyű megtalálni a kiutat, de mégis van egy biztos pont az életünkben, aki segíthet. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ezt a személyt Istennek hívják!
Gyakran a saját elménk az, ami a leginkább visszatart bennünket ebben az életben. Életszemléletünket befolyásolja például, hogy elménk elmerül-e Isten igéjében, Ő pedig segíthet megújítani és felfrissíteni a nézőpontunkat.
Évekkel ezelőtt jelent meg az Egyetemisták imakönyve, mely sok témát lefedve tartalmaz verseket, elmélkedéseket és imákat, a fiatal korosztályt megcélozva. Az alább olvasható ima a nemrégiben elhunyt Pákozdi István atyától származik. Különleges fohász ez, mivel nem csupán kéréseket tartalmaz, de kifejezi a szerelem szépségét, és ebben a szépségben rejlő lehetőségeket is.
A mai napon imádkozzunk azért, hogy lelkünk visszatalálhasson Istenhez és az Ő békéjéhez, mely megnyugtathat bennünket ezekben a nehéz időkben, és segíthet, hogy félelmünket megszüntesse és Benne bízva békésen élhessük életünket!
Miközben a világ szeme Ukrajna és az ország határánál zajló háború felé fordul, az első és legjobb, amit tehetünk az az, hogy Istent kérjük imádságban, hogy béke legyen a világban.
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! De mi van akkor, ha magamat sem tudom jól szeretni? Ha nem ismerem el képességeimet, ha nem tudom elfogadni a gyengeségeimet? Ez az ima sokat segíthet abban, hogy Isten szemével lássam magam!
Miért ne lehetne egy ismert dalszöveg ima Istenhez?
Ma az utolsó gyertyát is meggyújtjuk a koszorún, amely a szeretetet jelképezi – így tehát a hit, remény, öröm, szeretet teljessége válik eggyé. A múlt vasárnap Mária volt a középpontban, ma viszont Keresztelő Szent János, aki Jézus közelgő eljöveteléről és a bűnbánatról prédikált a népnek.
A harmadik vasárnap kiemelkedik a többi közül, az öröm vasárnapjának is nevezik. E napon az Úr eljövetelének közeledtét ünnepeljük. Ez a vasárnap az örömé: Szűz Máriát dicsőítjük, aki világra hozta Jézust.
Advent második vasárnapját bronzvasárnapnak is nevezzük, ilyenkor a második gyertyát is meggyújtjuk a koszorún, amely a reményt szimbolizálja. Az Úr reményt ébresztett a zsidóságban, hogy eljön a Messiás, aki közülük való lesz. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
