A hétköznapokban is Istennel járni, fogni a kezét és együtt lenni jóban és nehézségekben egyaránt… Hogy miért szeretek misére járni hétköznap is és miért érzem azt, hogy Isten ezáltal is megerősíti a hitem? Erről szól ez a cikk!

A hétköznapokban is Istennel járni, fogni a kezét és együtt lenni jóban és nehézségekben egyaránt… Hogy miért szeretek misére járni hétköznap is és miért érzem azt, hogy Isten ezáltal is megerősíti a hitem? Erről szól ez a cikk!

Kérdések, várakozás, csend, fájdalom és fáradság. Az utóbbi hetekben többször volt nehéz lelkileg úgy élni az életemet, ahogy korábban: örömmel és könnyű lélekkel. Ahogy küzdöttem, elfelejtettem valami fontosat. Kerestem a megoldást, mígnem Isten egyszer csak válaszolt, és újra emlékeztetett egy fontos igére.

Minden ember életében eljön a pont, amikor valamilyen fájdalommal találja magát szembe, mindenki átéli valamikor a gyász folyamatát. Jézus is gyászolta Keresztelő Szent Jánost, Ő is volt szomorú. Éppen ezért nem szabad félnünk ezektől az érzésektől, még akkor sem, ha egészen mély fájdalmat élünk át a lelkünkben… Akár haláleset, akár egy szerelmi kapcsolat elengedése miatt.

A Szűzanyáról már sokan írtak és bár én csak egy fiatal lány vagyok, de szeretném, ha Máriában mások is felismernék az emberiségnek ajándékozott Édesanyát, az engedelmes fiatal názáreti lányt, és a kitartó hittel élő asszonyt. Miközben Szűz Máriát jobban megismerjük, egyre közelebb kerülünk Jézushoz is. Mi mást szeretne egy édesanya mint azt, hogy szeressék a Fiát? Különösen, ha Ő Isten Egyszülött Fia!

Egy este, amely csak Róla szól, amelyben az Oltáriszentség ragyog, amelyen sokan találkoznak Jézussal az imában is… Egy este, amelyben helyet kap a csend és a dicsőítés, megjelenik a bátorság és a bizalom, jelen van az őszinteség és a szeretet. Tehát jelen van Isten!

Jó dolog néha visszatekinteni a megtett útra és felnézni az égre, hogy hálát adjunk. Nemcsak arra, ami szép és örömteli élmény volt, hanem a sziklásabb terepre is. Ezek erősítették a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat, ha kitartottunk az Úr mellett, aki mindig beváltja az ígéreteit. Néhány sorban én is visszatekintettem az idei adventre és nagyon jól esett elmondani Istennek, hogy mennyi mindenért lehetek hálás.

Advent elején szerintem jó lehet tisztázni, hogy milyen lelkülettel szeretnék várakozni a kis Jézusra. Miért vállalok eseteg lemondást, felajánlást? Jó, ha átgondolom, hogy a szeretet ünnepére készülve én hogyan is állok jelenleg a szeretettel. Néhány adventi ráhangoló gondolatot olvashattok ebben a blogban.

,,Drága Mennyei Atyám, itt állok előtted, hogy hálát adjak az egész nyárért. Biztos sokunknak voltak nagyon vidám és esetleg nehezebb pillanatai is, de mindenen átsegít a Te kegyelmed! Köszönöm, hogy nem hagytál el egy pillanatra sem!”
Így szeptember elsején tekintsünk egy picit vissza a nyárra, hogy aztán újult erővel folytassuk az utunkat!
