Nyár van. Hétköznap van. Semmi különleges. Éljük a mindennapjainkat, tesszük a dolgunkat, olvassuk a híreket, véleményt mondunk, elszomorodunk, felháborodunk és néha örülünk is. Miért csak néha?
Nem olyan régen egy kérdés érkezett hozzánk az Instagramon azzal kapcsolatban, hogy miként tudunk újra talpra állni egy nagy trauma után. Nehéz ebben a témában okosat és jót mondani. Azt viszont el tudom mondani, nekem mi segített, hogy egy-egy nehéz helyzetben felálljak.
Az Egy-házban vagyunk rovat következő vendége a Hortobágyi házaspár. A név valószínűleg már ismerősen cseng az olvasónknak, hiszen Tibi a 777 szerkesztőségének a tagja. Feleségével, Catával első gyermeküket várják augusztus közepére. A szülővé válásról, megismerkedésükről és a házasságuk tudatos építéséről beszélgettünk.
Van egy nyelv, amelyet mindnyájan értünk és sokszor jobban ki tudjuk fejezni rajta magunkat, mint az anyanyelvünkön. Ez a zene. A zene, ami a hangok végtelen variálásával képes szomorúságot, örömet, békét, haragot, hálaadást, kérést és dicsőítést is kifejezni.
Szerte a világban a mai napon a nőket ünneplik. Nem mindig szólt ez kedveskedésről, virágok és ajándékok özönéről, de ami még biztosabb, hogy sosem volt keresztény ünnep. A mai napon mégis arra hívunk benneteket, hogy imádkozzunk együtt a nőkért, asszonyokért, leányokért!
Az Életvédő Generáció csoportjába a napokban bekerült egy hír egy meddő házaspárról, akiknek végre gyermekük születik. A biológiai szülők a pár, de a gyermeket nem a feleség hordja ki, hanem az ő édesanyja, vagyis a nagymama.
A hosszú karanténhetek után szerkesztőnk ma, pünkösd napján ment először élőben szentmisére. Ezzel kapcsolatos tapasztalatait és gondolatait osztja meg veletek.
Bizonyára sokan láttátok már azt a kedves történetet, ami Budapest legrövidebb utcájáról, a Miatyánk utcáról szól. Számunkra ez az apró történet azonban dupla jelentőséggel bír.