Nyár van. Hétköznap van. Semmi különleges. Éljük a mindennapjainkat, tesszük a dolgunkat, olvassuk a híreket, véleményt mondunk, elszomorodunk, felháborodunk és néha örülünk is. Miért csak néha?
Szerte a világban a mai napon a nőket ünneplik. Nem mindig szólt ez kedveskedésről, virágok és ajándékok özönéről, de ami még biztosabb, hogy sosem volt keresztény ünnep. A mai napon mégis arra hívunk benneteket, hogy imádkozzunk együtt a nőkért, asszonyokért, leányokért!
Nem olyan régen egy kérdés érkezett hozzánk az Instagramon azzal kapcsolatban, hogy miként tudunk újra talpra állni egy nagy trauma után. Nehéz ebben a témában okosat és jót mondani. Azt viszont el tudom mondani, nekem mi segített, hogy egy-egy nehéz helyzetben felálljak.
Az Egy-házban vagyunk rovat következő vendége a Hortobágyi házaspár. A név valószínűleg már ismerősen cseng az olvasónknak, hiszen Tibi a 777 szerkesztőségének a tagja. Feleségével, Catával első gyermeküket várják augusztus közepére. A szülővé válásról, megismerkedésükről és a házasságuk tudatos építéséről beszélgettünk.
Van egy nyelv, amelyet mindnyájan értünk és sokszor jobban ki tudjuk fejezni rajta magunkat, mint az anyanyelvünkön. Ez a zene. A zene, ami a hangok végtelen variálásával képes szomorúságot, örömet, békét, haragot, hálaadást, kérést és dicsőítést is kifejezni.
Az Életvédő Generáció csoportjába a napokban bekerült egy hír egy meddő házaspárról, akiknek végre gyermekük születik. A biológiai szülők a pár, de a gyermeket nem a feleség hordja ki, hanem az ő édesanyja, vagyis a nagymama.
A hosszú karanténhetek után szerkesztőnk ma, pünkösd napján ment először élőben szentmisére. Ezzel kapcsolatos tapasztalatait és gondolatait osztja meg veletek.
Bizonyára sokan láttátok már azt a kedves történetet, ami Budapest legrövidebb utcájáról, a Miatyánk utcáról szól. Számunkra ez az apró történet azonban dupla jelentőséggel bír.