2017.12.16.

Dos Caminos – Látod már a célt?

  1. Dos Caminos – Bevezető
  2. Dos Caminos – a Pireneusok ajándéka advent első vasárnapjára
  3. Dos Caminos – Aki korán kel, sokat nyer
  4. Dos Caminos – A szent és a bikák, avagy ne hagyjuk elveszni az ünnep lényegét
  5. Dos Caminos – A lejtőre és az emelkedőre is szükségünk van
  6. Dos Caminos – Kétnapnyi út, egy napnyi gondolat
  7. Dos Caminos – A türelem lelki feltöltődést terem
  8. Dos Caminos – Az út tesz boldoggá, nem a cél
  9. Dos Caminos – A csoda ott van körülöttünk
  10. Dos Caminos – Szépség a monotonitásban
  11. Dos Caminos – Fennsík az adventben és az El Caminón
  12. Dos Caminos – Kettős utunk felénél járunk
  13. Dos Caminos – Látod már a célt?
  14. Dos Caminos – Kisebb akadályokkal a cél felé
  15. Dos Caminos – Örömvasárnapja és a Camino örömei
  16. Dos Caminos – Tegyük le terheinket

Túl a Camino felén egy kis merengés a múltról és a jövőről. Tervek az advent második felére, miként osztom be az időmet, hol adok helyet Istennek. Végül egy mókás, és érzelemdús este a zarándokúton.

hirdetés

Túl vagyunk az El Camino felén. Fura érzés, hogy már közelebb vagyunk a célunkhoz. A Carrión de los Condes és Lédigos közötti 25 km-ből több mint a felén települést sem találunk. Van idő és lehetőség tehát gondolkodni azon, hogy mit hagytunk már magunk mögött lelkileg, és mit szeretnénk még a zarándokútból hátralévő időben tenni lelki utunkon. Érdekes, hogy leírva milyen soknak tűnik 400 km, mégis olyan gyorsan eltelt. Rengeteg élménnyel és tapasztalattal lettünk már gazdagabbak.

Túl az advent felén arra koncentrálok elsősorban, hogy mit szeretnék még megtenni karácsonyig. Mivel sokszor nehezen osztom be az időmet, vagy inkább a szabadidőmet, így úgy döntöttem, hogy ma felírom az adventi időszakból hátralévő napokat egy papírra és feljegyzem magamnak, hogy mikorra mit tervezek. Persze jöhetnek majd olyan események, amelyeket még nem tudok bekalkulálni, de talán így jobban kordában tudom majd tartani az időmet és a teendőimet. Továbbá figyelek arra is, hogy minden nap találjak egy fixpontot Istennek is, amikor biztos, hogy Őrá tudok figyelni.

Lédigos után a következő napi úti célunk Bercianos del Real Camino volt. Egy kicsi falucska, egy hatalmas szívű szállásadóval. Bár nagyon egyszerű a szállás, annál nagyobb a szeretet, amit kaptunk a hospitaleiróktól (szállásadók). A vacsora mellé igazi spanyolos gitármuzsikát kaptunk, majd a zarándokokat is bevonták az étkezés utáni teendőbe és közösen mosogattunk el (a mosogatás fázisai: tányérok kiadása az ablakon – mosogatás, öblítés – tányérok beadása az ablakon), ami jó hangulatú közös mókának tűnt. Az est lezárásaként pedig együtt néztük meg a naplementét. Ez alatt szállásadónk szintén gitározott egyházi és egyéb dalokat, továbbá elmondta, hogy ahol megy le a nap, arra van Santiago de Compostela. Ekkor már kezdett tudatosulni, hogy kb. 375 km múlva már onnan nézzük a naplementét…

Dos Caminos Hortobágyi Tibor
hirdetés
2017.12.16. szerző:

A hit nem magánügy!