A férjem futóedzései mutatták meg, mik a nyári imaélet legnagyobb buktatói.
Veszélynek tehetjük ki magunkat saját hibás hozzáállásunkkal? Hogyan lehet káros, amit a javunkra teszünk? Más valaki tapasztalataiból, gondolataiból tanulni nagyszerű, az első kérdés persze, hogy ki is az a valaki. A gondolatmenet, a nyomtatott betű tekintélye, az előnyös kép a hátsó borítón mind félrevezető is lehet.
Azt hiszem, a legtöbb keresztény eljátszott már a gondolattal, milyen is lesz a világvége. Technikai részletekbe persze nem vagyunk beavatva, ám ha már hisszük, hogy lesz ilyen, elgondolkodtató, pontosan hogyan történik majd… Gondolatkísérlet következik.
Amint a babakocsi innenső oldalára kerülünk, a templomba járás is új, gyakorlatias feladatok megoldására sarkall. Ez a 4+1 szempont segíthet átgondolni, hogyan élheted meg szülőként is lelkileg a szentmisét.
Sokan nem tesznek nagyböjti elhatározásokat, pusztán azért, mert úgy érzik, úgysem fog sikerülni. Pedig nem mindig kell hatalmas dolgokban gondolkodni, ezt bizonyítja ez a 4+1 pont is!
Jó néhány éve eljutottam arra a pontra, mikor megállapítottam, engem már nem lehet meglepni pásztorjátékkal. Félreértés ne essék, nem untam meg az ünneplés ezen formáját. Csak azt hittem, lelkileg már nem kaphatok újat mindettől. És mégis…
A nyilvános működése idejéből fennmaradt tanításokat néha szóról szóra elemezzük, felnőtt élete példáját hosszasan fejtegetjük, ám születésének kapcsán csak a betlehemi egyszerűséget szoktuk emlegetni. Mert ugye mit is csinál egy pár órás, pár napos baba?
Adventben akár a lakás hangulata is hozzátehet az ünnep még bensőségesebb megéléséhez, így összegyűjtöttünk pár trükköt, amivel könnyedén dekorálhatjuk otthonunkat.
Mikor kerülnek ki az ablakokba, az erkélyekre, az ereszekre, az otthonokba a karácsonyi díszek? Habár sűrűn elmarasztaljuk a túl korai ünnepi dekorációért és kínálatért az üzleteket, a sárguló lombkoronák alatt megnyíló adventi vásárokat, valljuk be, mi is szívesen siettetjük a karácsonyt.
Kicsiként féltem a temetőben, kelletlenül mentem szüleimmel a sírokhoz, emlékszem az érzésre. Ahogy nőttem, fejlődtem, természetesen a halállal való kapcsolatom is megváltozott. Természetesen? Nem biztos. Kérdés, mennyiben természetes a mai ember halálról alkotott képe – vagy annak hiánya.