„Az a baj, hogy nincs egy rendes lány az unokámnak” – hallottam egyszer a villamoson egy néni szájából. Elcsodálkoztam, mert a mi lányos családunkban mindig arra panaszkodtunk, hogy „olyan kevés a rendes fiú…”. Mi tehát a baj? Nem találjuk egymást.
Kategória
Blog
Néha jól esik megállni, és visszanézni, mi a helyzet. Egy kedves riporter-újságíró barátomat kértem meg, hogy készítsem velem egy interjút. Olvassatok rólam, külső szemszögből.
Ha valaki szeretne karácsonykor ülőhelyet találni valamelyik istentiszteleten vagy szentmisén, akkor nem árt, ha korán megérkezik. Ilyenkor a szokottnál is zsúfoltabb tömeg gyűlik össze Isten házában, és saját tapasztalatomból kiindulva, bizony ilyenkor mi hívők kicsit morcosabbak leszünk.
Befejeződött az éjféli szentmise Teréz anya nővéreinek Tömő utcai kápolnájában. A mennyből alászálló szeretet hatalma — mint valami túl erős szesz — szinte fejbe kólintotta az együtt ünneplő népet, a negyven-ötven hajléktalan embert, akik az utolsó ének után sem mozdultak a zsúfolásig megtelt helyiségből. Csak ebből az aranyló álomból ne kelljen felébredni… Nem is kellett. Karácsony szelleme akkor sem illant el, amikor hamarosan kiderült, körülbelül egy tucat hajléktalan nőnek nem jut már hely a szálláson… A megoldás rögtön megérkezett: „Nálam a hittanteremben megalhatnak! Be is van fűtve!” – kiáltott bele a nagy tanácstalanságba a szent ruháitól épp megszabadult atya, kis nyolcadik kerületi plébániánk papja, ez a gyors észjárású, mindig tettre kész késő-negyvenes férfi (hívei szerint igazi szent).
Nemrég a 777 egy írásában útmutatót adott ahhoz, hogyan evangelizáljunk a környezetünknek. Ez egyáltalán nem egy könnyű művelet, ami abból kifolyólag is érdekes, hogy ennek elvileg teljesen természetesen kellene mennie. Az ember szívesen beszél másoknak egy sikeres vizsgáról, egy munkahelyi előléptetésről, egy eljegyzésről, vagy egy kedvenc spotcsapat győzelméről. Pedig mennyivel nagyobb örömhír az, aminek Krisztus van a középpontjában, nekünk viszont gyakran még is guidelineokra van szükségünk ennek megosztásához.
Nem sokkal az esküvő előtt József rájön, hogy menyasszonya gyereket vár – csak azt nem tudja, hogy kitől. Máté evangéliumának első fejezete egy mozifilmre elegendő konfliktust vázol fel. A dráma azonban ezúttal elmarad: Máté összesen nyolc mondatban intézi el az egész feszültséget. Lukács még csak meg sem említi, hogy ez az „apróság” bármi gondot okozott volna. József álmodik egyet, felébred, és elhiszi, hogy a gyerek a Szentlélektől van. Feleségül veszi Máriát, és egész hátralévő életében úgy neveli a gyereket, mintha a sajátja lenne. Ilyen egyszerű, nem?
Már csak pár nap és itt a karácsony. Rend van a szobádban? És a lakás hogy áll? Fa megvásárolva? Megvan minden ajándék? Nem hagytál ki senkit? És az ünnepelt mit kap? Gondolom rá is gondoltál. Ha mégsem, akkor karácsony előtti, utolsó blogomban adok neked három tuti tippet, hogy mit ajándékozz Jézusnak.
Egy rövid történet arról, hogy mennyire igaz a mondás: jobb adni, mint kapni!