Hogy történik egy érseki kinevezés? Erdő Péter bíborosnak van vétójoga a döntésben? A kalocsai érseki cím egy lépcsőfok a bíborosság felé? Milyen Palánki Ferenc püspöki karaktere és milyen egyházmegyét örökölt? Tóth Tamás atya elemezte az érseki kinevezés körülményeit a 777 Podcastben!
Szeptember 3-án új érseket köszöntött a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Palánki Ferenc személyében. Tóth Tamás atya egyháztörténészként számos izgalmas aspektusból világította meg a kinevezés jelentőségét a 777 Podcastben, kezdve a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye történelmével, az érseki kinevezések gyakorlati menetén át, a vele szoros ismeretségben álló Palánki Ferenc atya személyével bezárólag.
XIV. Leó pápa elfogadta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek lemondását, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspököt nevezte ki a főegyházmegye új érsekévé szeptember 3-án. Tóth Tamás atya a kinevezés jelentőségéről elmondta:
„minden egyházmegye számára nagyon nagy öröm és ajándék az, hogy a Szentatya gondol rá, gondot visel róla. A Katolikus Egyház bizonyos szempontból hierarchikusan épül fel, ami azt jelenti, hogy a püspök kinevezésére a végső szót mindig a Szentatya mondja ki. Az a hír, amikor egy egyházmegye új főpásztort, püspököt, érseket kap, mindig annak a jele, hogy az egyetemes egyház a pápa személyén keresztül gondoskodik a hívekről, ott élő emberekről.”
Tamás atya kiemelte, hogy a II. Vatikáni Zsinatot követő egyházjogban kissé megváltoztak a szabályok a korábbi időszakokhoz képest:
„a mostani szabályok szerint minden egyes főpásztornak a 75. életéve betöltésekor be kell nyújtania a lemondását a Szentatyának, aki mindent mérlegelve fogja a döntését meghozni.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye esetében ez most következett be.”
A kinevezés gyakorlata
Az érseki kinevezésről a pápa szuverén módon dönt, de tekintve, hogy nem ismerhet mindent és mindenkit, a Szentatya adott országban jelen lévő apostoli nunciusainak fontos szerepe van egy-egy kinevezés előkészítésében. A pápa belátása és az instrukciók szerint különböző embereket kérdezhet meg, majd összeáll egy hármas lista a jelöltekkel, majd az eljárás lefolytatása után a végső döntést egyedül hozza meg.
Laikusként felmerülhet, hogy vajon hármas listán szereplők tudhatják-e, hogy esélyesek a kinevezésre. A kérdés kapcsán Tóth Tamás atya felelevenítette, hogy régebben dolgozott apostoli nunciatúrán:
„picikét beleláttam ezekbe a folyamatokba és mindig meglepődtem, hogy milyen találgatások vannak szerte az országban egy egyházmegyében egy jelölt személyére vonatkozóan, hiszen én ismertem a valós iratokat is – nem ugyanaz volt a tartalmuk.
Gyakran a közbeszéd egy másik irányba indul el, mint ami a valós folyamat. Nagyon fontos tudni azt, hogy ezek az eljárások a legnagyobb diszkrécióval történnek, tehát pápai titok alatt van az egész eljárás, mind a jelöltekre vonatkozóan, mind pedig azokra vonatkozóan, akik valamiképpen részt vesznek az eljárásban. Én úgy gondolom, ez így van rendjén, mert ez a diszkréció, ez a titoktartás tudja biztosítani a Szentatya munkatársai számára is azt a nyugodt légkört, amelyben a munkájukat valóban Isten nagyobb dicsőségére és megfelelő nyugalommal, türelemmel tudják végezni.”
Az új érsek személye
Tamás atya egyházmegyéje kapott új érseket, természetesen nem lepte meg a kinevezés, hiszen a dolgok rendje szerint esedékes volt, hogy új főpásztort köszöntsenek: „nagy örömmel fogadtam Palánki püspök úr kinevezését, régóta ismerem őt. Nálunk a Duna-Tisza közén kicsit otthon is van, picit úgy érzem, hogy hazajött. Nem a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén született, a Váci Egyházmegyének a papja volt, de történelmileg nézve a mostani Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének egy része 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozott.”
Palánki Ferenc és Tóth Tamás atyákat személyes ismeretség fűzi össze, Tamás atya Kiskunfélegyházán végzett kápláni szolgálata alatt találkoztak először, amire mindketten jól emlékeznek, később pedig sokat dolgoztak együtt különböző munkakörökben. „Azt tudom róla elmondani, hogy egy olyan ember, aki érzékeny mások gondja iránt, és aki valóban szereti az Egyházat. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos alapkövetelmény és önmagában nagyon jó dolog. És azt se felejtsük el, hogy a sokrétű tapasztalatai mellett ő volt ifjúságért felelős püspök is.
Egészen biztos vagyok benne, hogy külön érzékenysége van az ifjúsági lelkipásztori munkára.”
Érsek, püspök – mi a különbség?
„Történelmileg nézve több püspökség tartozik egy érseki tartományba. Az érseki tartomány metropolitája az érsek, aki a saját egyházmegyéjének megyéspüspöke és metropolita érseke az egész tartománynak” – adta meg a választ Tamás atya. Jelenleg Magyarországon négy érsekség van: Esztergom-Budapest, Kalocsa-Kecskemét, Eger és Veszprém.
Kinevezés és visszautasítás
Az új érsekkel az apostoli nuncius egyeztet előzetesen, ahol megbeszélik a kihirdetés körülményeit, időpontját. A kinevezés visszautasítása is ezen beszélgetések során történhet meg, amennyiben van valami súlyos lelkiismereti ok, amellyel a Szentatya szándékának ellenében dönt a felkért pap. Ezek a beszélgetések természetesen a publikum elől rejtve történnek.
Ranglétra
Sokakban felmerülhet, hogy Palánki Ferenc kinevezett érsek esetében a kalocsai érseki cím egy lépcsőfok-e a bíborosi cím felé. Tamás atya szerint az ember természetesen szívesen gondolkodik struktúrákban, de úgy véli, bármely pozícióban a legfontosabb Isten ügyét szolgálni, hiszen a Gondviselés nem véletlenül tett minket oda, ahova. Ellenben
„ha jogilag nézzük a kérdést, a kánonjog ebben is nagyon világos, ugyanis a Szentatya teljesen szabadon választja meg azt, hogy kiket nevez ki bíborossá.
A bíborosi méltóságot hordozóknak elsődleges kötelességük a pápaválasztás, illetve természetesen a Szentatya munkájának segítése.” Az egyháztörténész Ferenc pápa bíborosi kinevezések kapcsán hozott váratlannak nevezhető döntéseit emelte ki példaként, alátámasztva, hogy felesleges hosszú távú következtetésekbe bocsátkozni a kérdésben: „azt szoktam mindig mondani, hogy lássuk meg, hogy miből mi lesz”.
A gyorselemzést IDE kattintva megnézhetitek. Szó esett a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye történelméről, Palánki püspök úr kinevezésének Erdő Péter bíboros utódlására gyakorolt hatásáról és az új érsek fő feladatairól is.








