Egyéb, Leelőssy Ádám

A legjobb férfi mellékszereplő

Nem sokkal az esküvő előtt József rájön, hogy menyasszonya gyereket vár – csak azt nem tudja, hogy kitől. Máté evangéliumának első fejezete egy mozifilmre elegendő konfliktust vázol fel. A dráma azonban ezúttal elmarad: Máté összesen nyolc mondatban intézi el az egész feszültséget. Lukács még csak meg sem említi, hogy ez az „apróság” bármi gondot okozott volna. József álmodik egyet, felébred, és elhiszi, hogy a gyerek a Szentlélektől van. Feleségül veszi Máriát, és egész hátralévő életében úgy neveli a gyereket, mintha a sajátja lenne. Ilyen egyszerű, nem?

Szent József igazi mellékszereplő. Az egész evangéliumban egyetlen szót sem szól, csak viszi Máriát és Jézust ide-oda. Először Betlehembe, aztán Egyiptomba, vissza Názáretbe, és kétszer a jeruzsálemi templomba. Utazásain kívül tudjuk még, hogy ács volt, apját Jákobnak hívták, és Dávid házából származott. Ezek mellett pedig ott van az a nyolc vers Máténál:

Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: “József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! …”

József élete éppen összeomlik, menyasszonya megcsalta, ő pedig „töpreng”. Rövid bibliai szereplése alatt háromszor jelent meg neki álmában egy angyal. Ilyen szerencséje még Szent Józsefnek sem lehetett – az angyali álmok alighanem hosszú, átimádkozott éjszakákat jelentettek. Az imádságban megértett isteni üzenet ugyanazzal a két szóval kezdődött, mint Mária angyali üdvözlete: Ne félj!

Józsefnek minden oka megvolt félni ettől a házasságtól. Ha Mária igazat mond, és tényleg az Isten Fiát várja, akkor hogyan nevelhetné a gyereket ő, az egyszerű munkás? Ha pedig Mária hazudik, akkor milyen házasságra számíthat? Erre érkezik az angyali válasz: Ne félj! Ne félj megbízni a feleségedben.

József minden józan észt felülírva bízott Máriában, mert lelkiismerete arra a döntésre vezette, hogy ezt kell tennie. De az igazi érdeme az, hogy ezt a döntését Mária tudhatta előre. Amikor a Szűzanya kimondta az igent Gábor angyalnak, bizonyára felmerült benne a kérdés: hogyan fogja ezt elmondani Józsefnek? Erre is ugyanaz a válasz érkezett: Ne félj! Ne félj megbízni a férjedben.

Vajon mennyire hitte el József a Szentlélektől való fogantatást? És mennyire hihette el évekkel később, amikor látta, hogy a gyerek nem tesz csodákat, nem ragyogja körül glória? Jézus nyilvános működésekor József már valószínűleg nem élt – így haláláig sem kapott bizonyságot arról, hogy Mária valóban igazat mondott. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha József jelen van az angyali üdvözletkor! De ezeket a döntéseket külön-külön kellett meghozniuk. József nem kapta meg azt a luxust, hogy felesége küldetése mellett csak sodródjon az eseményekkel.

Mindkettejüknek a saját, személyes istenkapcsolatukban, egymástól függetlenül kellett felismerniük Isten akaratát, és kimondaniuk rá az igent – ráadásul nem is csak egyszer, hanem minden nap újra és újra. Bízni Istenben, bízni a másik hitében, és így, Istenen keresztül bízni a másikban. Ezt a példát adja elénk a Szent Család.

József rövid bibliai pályafutása alatt a legjobb férfi mellékszereplővé, igazi férfiideállá vált. Nem dramatizálta túl a saját helyzetét; nem kezdte el sajnálni magát, félteni az elrontott életét, pánikolni az előtte tornyosuló feladatoktól, vagy kilogikázni az optimális döntéseket. Egyszerűen csak tette a dolgát, kiszámíthatóan, megbízhatóan; azért, mert úgy döntött. És hogy mi a dolga, azt onnan tudta, hogy imádkozott. Tényleg ilyen egyszerű.

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás