A kiságyat és a rugdalózót örökölheti az új jövevény, ám a várandósság időszaka minden alkalommal mást tartogat. Sorozatomban anyaságom új szakaszának lelki útjáról számolok be.
Címke böngészése
várakozás
Ha csak egy szuperképességet kérhetnék, akkor az egészen biztosan az lenne, hogy egy csettintéssel ott legyek, ahol szeretnék…
Életünk egyik legmeghatározóbb erénye és keresztény identitásunk alapja: a türelem-a várakozás. Nagyon nehezen helyezkedünk bele a jelenbe, mindig egy bizonyos eseményt várunk, amiről azt gondoljuk, majd az igazán boldoggá tesz. „Ha bekövetkezik, akkor már elégedett leszek”-mondjuk. De álljunk meg egy pillanatra! Ez az idő értékes,és rengeteg dologra tanít minket. Használjuk ki! Adjunk teret a Jóistennek, hogy ott formáljon minket,ahol arra a legnagyobb szükségünk van! Csendesedjünk el, és imádkozzunk, hogy mindent, ami eltávolít Tőle, le tudjunk tenni, így lépve közelebb a végső cél felé, Hozzá.
Számos adventet megéltem már. Számos esetben gondolkodtam már azon, hogyan kellene megélnem az adventet. Ehhez az elváráshoz kellő alapot ad a rengeteg cikk, ami ebben a témakörben íródott. Rengeteg útmutatást kapunk ahhoz, hogyan lehet mélységes tartalommal megtölteni várakozásunk időszakát. Olvashatunk arról, hogy mibe fektessünk kevesebb energiát, mire ne pazaroljuk az időnket, ellenben mire figyeljünk jobban oda, mit tegyünk azért, hogy a külvilág felé fordulás helyett egyre inkább az elcsendesedés pillanatait éljük meg.
Kismamaságom utolsó időszaka testileg és lelkileg is emlékezetes volt. Az egyre sokasodó fizikai kellemetlenségek mellett bizonyos érzések és gondolatok egyre sűrűbben lettek úrrá rajtam a szülés közeledtével.
Nem a lemondásról szól, és arról, hogy beérjük a kisebbik rosszal, vagy arról, hogy megalkudjunk anélkül hogy jobbra vágynánk. De azt el kell mondanom: a tökéletes férfi nem létezik, úgyhogy ne várj rá tovább!
Ahogy eltettem a férjemnek írt levelet a fiókom legmélyebb pontjára, reméltem elásom vele együtt a csalódásokat, a fájdalmat is. Harmonikus, boldog házasságba szerettük volna fogadni leendő gyermekünket, ahol mindent elsöprő szeretettel várják. Félre akartam tenni a kudarcérzést és az elmémbe kúszó gyilkos gondolatokat…
Első gyermekemet várva rengeteg új lelki élménnyel, tapasztalattal gazdagodom, ezeket osztom meg Anya leszek! című sorozatomban rávilágítva arra, hogy egy gyermek érkezésére való felkészülés nem csak a babaholmik beszerzését jelenti. Az új élethelyzetet Isten elé helyezve testileg és lelkileg is csodálatos folyamat részesei lehetünk, így Benne minél teljesebben megélhető az anyaság mibenléte.
Talán már kitaláltad, hogy melyik napra hívd a takarítónőt vagy édesanyádat segíteni, hogy mindennel elkészülj. Vagy már bevásároltad a fél üzletet, hogy ne csak szivacs, hanem porzsák is legyen otthon, biztos, ami biztos alapon.
Akkor most javaslok még valamit: kezdj el a szívedben is rendet rakni. Erről szól az advent.
Mi csak húzzuk az igát, tanulunk, dolgozunk, pörgetjük a napokat, mikor egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy a boltokban megjelennek a fenyőágak, a köztereken fel-feltünedeznek az egyen fabódék, a karácsonyi díszítések, és újra támad a régen várt kísértés: a kürtőskalács. Advent közeleg. Holnap este meggyújtjuk az első gyertyát. A gyerekek izgalommal várják, hogy mit hoz a Jézuska, a magamfajta nagybácsik pedig kicsi gyomorszorongással, hogy nemsokára megint nyilvánvalóvá válik az egész család előtt fantáziám szerénysége, ami az ajándékok kiválasztását illeti. Szóval várakozunk, ahogy kell.