Kunszabó Anna, Újra anya leszek!

Újra anya leszek! – Nagy testvér születik

A kiságyat és a rugdalózót örökölheti az új jövevény, ám a várandósság időszaka minden alkalommal mást tartogat. Sorozatomban anyaságom új szakaszának lelki útjáról számolok be.

Életem első emlékre emlékeztető kép- és érzésfoszlánya, mikor hazahozták újszülött húgomat a szüleink. Legidősebb gyermek lévén húsz hónapos koromig osztatlan figyelmet élveztem, ez az emlékszerű lenyomat mégis az egyik legszebb pillanata életemnek. Testvéremmel kis hernyóként, bepólyálva találkoztam, duci arcocskája látszott csak belőle. Izgalom és öröm. Ezekre az érzésekre emlékszem. Aki ismeri, tudja, hogy a kis hernyóból mára csodálatos pillangó lett, én pedig attól a perctől a legjobb barátomnak tartom a mai napig. A kis korkülönbség hamar jelentéktelenné vált, közös lett minden felfedezés és szabadságharc, minden kérdés és próbatétel.

Ezt a korai emlékfoszlányt még három, egyre élesebben megőrzött boldog nap követte még, mikor kisebb testvéreim is megérkeztek a családba.

Azt hiszem, az egyik legnagyobb ajándék amit a szüleimtől kaptam, hogy testvérekkel nőhettem fel, akikkel végig lehetett játszani egy gyermekkort és akikre most, felnőtt fejjel is számíthatok. Hihetetlen élmény ilyen közelről látni, ahogyan születésük óta fejlődnek, ahogy megtalálják az útjukat és sorra veszik az akadályokat.

Most, hogy hamarosan megszületik a második gyermekünk, igyekszem segíteni kisfiamnak is, hogy felkészüljön a pici érkezésére. Az első perctől meséltünk neki a testvérkéről, aki odabenn növekszik, néha simogatást, puszit is kap a pocak a bátyustól. Mennyit értett belőle Szenteste, mikor először mondtuk neki? Nem tudom. Tizennégy hónapos volt. Azóta fokozatosan kerekedik, láthatóvá válik számára a baba ígérete. A rácsos ágyból nagyfiúsba költözködve tudni véli, hogy a babáé a régi ágyikója.

Mesélünk, beszélgetünk a testvérkéről. Imádkozunk érte együtt is.

Vannak, akik szerint mindenképp féltékeny lesz a kicsire a nagyobb. Tudom, gyakori, nem is áltatom magam azzal, hogy bármilyen módszerrel ez szándékosan kivédhető. A saját tapasztalatom, illetve még néhány nagyon közeli testvérbarátság az ismeretségi körömben, mégis azt mutatja, hogy nem szükségszerűen jár együtt a család bővülése a féltékenységgel.

Imádkozom, hogy szeressék majd egymást, és ők is ajándékként tekintsenek majd a másikra egész életükön keresztül.         

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás