Szent II. János Pál pápa 2000. április 30-án hirdette meg az isteni irgalmasság ünnepét és napja, Fausztina nővér látomásai alapján, húsvétvasárnapot követő első vasárnaphoz lett igazítva.

Szent II. János Pál pápa 2000. április 30-án hirdette meg az isteni irgalmasság ünnepét és napja, Fausztina nővér látomásai alapján, húsvétvasárnapot követő első vasárnaphoz lett igazítva.

Hétfőn a 777 OFFLINE rendezvényén Frivaldszky Edittel beszélgetünk a gender ideológiáról. Ennek kapcsán gondolkodtam el azon, hogy milyen érdekes, hogy miközben a politikai és nemzetközi mozgalmi szinten egyre erősebb lobbi folyik a gender elmélet népszerűsítéséért, a társadalomban és a könyvesboltokban éppen ellenkező tendenciát látunk: egyre-másra jelennek meg a hagyományos férfi-női szereppel foglalkozó könyvek, szerveződnek férfiklubok, apa-fia programok. Ezért gondoltam, hogy most én is beállok a sorba, és egy rövid cikkben megpróbálom bemutatni, hogy milyen példát ad nekünk Jézus a férfiasság megélésére. Vállaltan szubjektív lista következik.

Ferenc pápa szerdai katekézisét mintegy húszezer hívő hallgatta a Szent Péter téren. Az egyházfő arról beszélt: Jézus feltámadt, él és ez az örömhír a kereszténység üzenetének magva.

Az igen után csupán pár hét kellett ahhoz, hogy csaknem mindenki megtudja: szerzetes leszek – vagy legalábbis szeretnék lenni. A családom és a párom családja (hatalmas félelemmel mondtam el nekik, de lenyűgözően jól fogadták a hírt, pedig már mindenki az eljegyzést várta), a munkatársaim. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy elkezdtek özönleni a kérdések, melyekre kivétel nélkül mindre nagyon szívesen adtam választ, ha tudtam. Persze voltak úgynevezett gyakran ismételt kérdések, melyekre a blog folyamán válaszolni fogok.

Ahogy ígértem, miután bizonyítottuk, hogy Jézus valóban létezett, itt az idő, hogy feltegyük a következő kérdésünket, ami nem kevésbé húsbavágó: hihetjük-e, hogy a feltámadás valóban megtörtént? Vagy ez azért már legenda, csupán egy jó ember túlhájpolása? Nézzük!

Elérkeztünk 4 részes sorozatunk utolsó, befejező részéhez. Balicza Iván evangélikus lelkész az adós szolga példázatán keresztül tárta elénk a bűn, a megbocsátás és a bűnbocsánat mindannyiunkat érintő problémáit. Az utolsó rész arról szól, hogy milyen lenne az élet, ha elfogadnánk Isten megbocsátását.

Jézus harmadnapra feltámadt a halálból! Ez az egész történelem legfontosabb eseménye, és a keresztény tanítás alapja. Viszont van Jézus feltámadásának egy, a mi életünkre nézve elég komoly következménye, amivel kevesebbet foglalkozunk: mi is fel fogunk támadni!

A napokban kérdezte valaki tőlem, hogy mennyit kell elhinnünk a Bibliában leírt csodákból. Lehet, hogy Jézus nem is művelt természetfeletti dolgokat, csak tudta a gyógymódot a betegségekre (már mondjuk ez önmagában csoda lenne, ha megnézzük, hogy mi mindent gyógyított kétezer évvel megelőzve a modern orvostudományt!) és nem is támadt fel, csak elaludt és felébredt, sőt talán nem is létezett? Akkor itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és kijelentsük: amiben a keresztények hisznek nem mese, nem mítosz, és nem is legenda, hanem több pontján tudományosan igazolt, hiteles történet!
