Van két kisfiam. Különösen a nagyobbikkal kapcsolatban szoktam rácsodálkozni: Hogyan is lehetséges, hogy két aprócska sejtből kialakul egy egész ember? Ő már ovis, úgyhogy tényleg sok mindent tud már, hihetetlen, milyen nagy! Sokszor nehéz visszagondolni, hogy ő is volt kicsi, az pedig, hogy miből lett, egyszerűen felfoghatatlan.
24 éves vagyok, két éve házas. Ősszel megtudtam, hogy apa leszek! Fel se tudtam fogni hirtelen, mit is jelent ez, de éreztem, valamit tenni akarok. Már régen elhatároztam, hogy minden megszülető gyermekem előtt lefutok értük egy félmaratont. Nálam a futás fontos részét képezi az imaéletemnek, itt tudok mindent kizárni és Istenre figyelni, csak berakom a dicsőítést és megyek.
Első gyermekemet várva rengeteg új lelki élménnyel, tapasztalattal gazdagodom, ezeket osztom meg Anya leszek! című sorozatomban rávilágítva arra, hogy egy gyermek érkezésére való felkészülés nem csak a babaholmik beszerzését jelenti. Az új élethelyzetet Isten elé helyezve testileg és lelkileg is csodálatos folyamat részesei lehetünk, így Benne minél teljesebben megélhető az anyaság mibenléte.
Első gyermekemet várva rengeteg új lelki élménnyel, tapasztalattal gazdagodom, ezeket osztom meg Anya leszek! című sorozatomban rávilágítva arra, hogy egy gyermek érkezésére való felkészülés nem csak a babaholmik beszerzését jelenti. Az új élethelyzetet Isten elé helyezve testileg és lelkileg is csodálatos folyamat részesei lehetünk, így Benne minél teljesebben megélhető az anyaság mibenléte.
Korábban teljesen normálisnak tartotta a Down-kóros magzatokon végrehajtott abortuszt az a nápolyi nő, akinek végül pont ilyen betegségben szenvedő kislánya született. Az ötéves Marité-ért valósággal rajong a korábban még máshogy gondolkodó asszony, aki könyvet írt közös életükről.
Új sorozatot indítunk a 777-en: a #csakegygondolat-blogsorozat egészen rövid, valóban „csak egy gondolatot” tartalmazó miniblogokból fog állni. Lesznek részek, amelyek egy-egy friss benyomást, megható, vagy épp tanulságos történetet mesélnek el; lesznek kicsit filozofikusabb és természetesen lesznek teologikusabb részek is. Az első résznek meglehetősen különös az eredete: H.A. körülbelül öt és fél éve kezdett engem lelkivezetni, az elmúlt évek során sok emailt is váltottunk a hitről, a keresztény életről. A következőkben az ő sorait olvashatjátok, amellyel annak idején nekem mutatott utat. Fogadjátok szeretettel. :- )
Élünk. Élhetünk. Életet adhatunk. Ez mind az Isten ajándéka, óriási kegyelem! Olvasónk, Hajling Tünde osztja meg gondolatait ezzel kapcsolatban Hálaének című versében, ami sokkal inkább ima igazából. A Teremtő Isten dicsérete egyrészt feladatunk, de fel is tölt minket, hiszen ilyenkor még jobban árad a kegyelem, megnyugvás, béke. Fogadjátok szeretettel!
Ma megakadt a szemem egy blog címén, és a nagy szabadidő-túltengésem közepette végigolvastam. Tudom, mindenki ezt mondja, de tényleg ritkán olvasok ilyesmit, mert utána elöntenek a különböző érzelmek, gondolatok: idegesség, düh, öröm, hála, kétely, bizonytalanság… teljesen kiszámíthatatlan, témától és írástól függ, és hát a lelkiállapotomtól. Na, de ez most lényegtelen is. Ma arra döbbentem rá, hogy mennyire jó tudatában lenni annak, hogy minket Isten teremtett, „és látta, hogy ez jó”! Értékekkel, ajándékokkal van tele az életünk!
A 777-en az utóbbi napokban sok olyan bejegyzést olvashattunk, amelynek fő témája az Istenbe vetett bizalom. Nagyon fontos, hogy a bizalmat erősítsük egymásban, s megláttassuk másokkal, miért és mennyire fontos az életünket az Úr kezeibe helyezni. Egy olyan dalt osztunk meg most Matt Mahertől – magyar szöveggel is -, ami ezt a bizonyosságot erősíti bennünk. Bízzunk és örvendjünk, mert Ő él!
Ferenc pápa vasárnap, szeptember 4-én szentté avatja Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítóját, a Nobel-békedíjas római katolikus apácát.