Ahogy teltek a hónapok és egyre nyíltabban beszéltünk az érzéseinkről, átélt élményeinkről a gyermekre várás kapcsán, egyre sűrűbben kérdezgették a barátok: Hogyan tudnának jól segíteni? Összeszedtem hát a tapasztalataink alapján néhány tanácsot, amit érdemes megfontolnia mindenkinek, akinek gyermekre vágyó pár van az ismerősei között.
1. Ne adj kéretlen tanácsot!
El nem tudom mondani mennyi kéretlen tanácsot kaptunk rokonoktól, barátoktól. Meggyőződésem, hogy mindenkit a jó szándék vezérel, amikor tanácsot ad, de több oka is van, miért nem jó a kéretlen tanács. Minket például frusztrálttá tett, hogy mindenki sokkal jobban tudná kezelni a helyzetet, mint mi. Ráadásul a sok tanács között ellentmondóak is voltak, ami csak elbizonytalanított. Arról már nem is beszélve, hogy állandóan az volt az érzésünk, mintha elbagatellizálnák a helyzetet. Mintha csak egy megfázás lenne, amire be kell venni a C-vitamint és sokat kell aludni.
2. Ne sajnáld jobban a párt a helyzet miatt, mint ők saját magukat!
Ez nem túl kézenfekvő tanács, hiszen sokan szeretnek fürdőzni mások sajnálkozásában, együttérzésében. Utóbbi valóban jól is esett nekünk is, de nem egyszer tapasztaltuk meg, hogy miközben mi éppen igyekeztünk magunkat felvértezni, lelkileg megerősíteni, mások visszahúztak a sopánkodással. Engem kifejezetten dühített, amikor mások jobban sajnáltak, mint én magamat, mert e mögött azt éreztem, hogy picit sem értik a helyzetünket.
3. Ne kérd rajtuk számon, hogy mit tettek és mit nem tettek meg a gyermekáldás érdekében!
Rettentően fontosnak tartom, és nagyon hálás voltam minden olyan embernek, aki nem fogott vallatóra, hogy mely vizsgálatokon vagyunk túl, milyen gyakran élünk házaséletet és a többi. Egyrészt megtisztelőnek éreztem, hogy nem akarnak minden áron beleavatkozni az életünkbe és bíztak abban, hogy felelősséggel cselekszünk az cél érdekében. Másfelől erről én személy szerint mindig nehezebben beszélek. Nem szeretem az orvosokat a kelleténél többször látogatni, így komoly lelki tréninggel jár egy-egy ilyen út. Erről pedig nem szívesen beszélek fűnek, fának.
hirdetés4. Ne hivatkozz mások életére, még jó példaként sem!
Azt hiszem a szomorú véget ért példákat mindenki érti, hogy miért nem jó rájuk hivatkozni. A jó példák felemlegetése már nem ilyen kézenfekvő. Nyilván lelkesítő és bátorító lehet egy-egy beteljesedett várakozás, ugyanakkor vannak olyan szakaszai a várakozásnak, amikor kifejezetten fájdalmasak. Elvégre nem minden út vezet ugyanoda. Nem mind végződik jól a gyermek érkezését illetően. A hamis illúziók pedig minket is megcsaltak párszor. Soha nem tudhatjátok, mikor van egy várakozás olyan fázisban, amikor csak felbőszíti vagy éppen elkeseríti a párt mások példája.
5. Ne tekints rájuk fertőző betegként vagy fogyatékosként!
Egyszer hallottam egy történetet, hogy valaki megkérdezett egy várandós hölgyet, hogy fertőző-e a terhessége, mert ha igen, akkor nem ül mellé a buszon. No, hát a gyermektelenséget éppen ennyire abszurd fogyatékosságnak vagy fertőző betegségnek tekinteni. (Nyilván van olyan eset, hogy fertőzés okozza a meddőséget, de most nem erre gondolok.) Szerencsém van, mert soha senki nem mondta ezt nekem a szemembe, de láttam több ismerős tekintetében, hogy megijedt a hír hallatán. Nagyon fájó érzés és az egyik legkárosabb, amit tehetsz, ha a saját félelmed vagy értetlenséged miatt kerülöd az illetőt és magára hagyod.
6. Biztosítsd a szeretetedről!
Egyik legjobb, amit tehetsz, ha megtudod, hogy egy ismerősödnek nem jön össze a baba. Tudasd vele, hogy szereted, értékesnek tartod. Éreztesd vele, hogy nincs egyedül! Oly’ sokféleképpen lehet ezt megtenni. Nekem például minden szónál többet ért, amikor valaki biztatóan rám mosolygott és egész lényével azt üzente, hogy mellettem áll, velem van. Ebben a helyzetben az ember könnyen leértékeli magát, elveszti az önbizalmát és akár depresszióba is eshet. Szükségünk van olyan barátokra, akik éreztetik velünk, hogy értékes és szeretett emberek vagyunk.
7. Olvass utána a témának, művelődj!
Manapság már rengeteg a szakirodalom. Vannak keresztény könyvek is a témában. Mi sajnos abból kaptunk nagyobb tapasztalatot, hogy az ismerőseink releváns tudás hiányában megijedtek a helyzetünktől. Nem tudtak vele mit kezdeni, így félni kezdtek. Félelmükben pedig sok butaságot csináltak, ami nekünk nagyon rosszul esett: eltávolodtak, együgyű tanácsokat adtak, magukat kezdték becsmérelni a “sikereik” miatt. Ezek azonban nem segítettek nekünk. Jól esett volna, ha egy nyelvet beszélhettünk volna olyan ismerősökkel is, akik nem érintettek a témában.
8. Hallgasd meg, ha készen áll rá!
A kéretlen tanácsoknál talán csak az volt frusztrálóbb számunkra, ha minden áron rá akart venni valaki, hogy meséljek olyan dolgokról is, melyekre még nem álltam készen, vagy vele meg sem akartam osztani. Ugyanakkor, amikor végre olyan szintre értem a gyászmunkában, hogy szívesen beszélgettem volna valakivel, jól esett megértő, hallgató fülekre találni. Olyanra, aki nem kommentálja a hallottakat, csupán meghallgat és szeret.
9. Légy tapintatos, amikor a saját gyermekáldási sikereidről beszélsz!
Az ember azt hinné, ezt nem kell magyarázni. Én is ezt hittem, de tévedtem. Egyszer majdnem ráborítottuk az asztalt egy barátunkra, amikor fennhangon elújságolta nagy plénum előtt, hogy nekik milyen könnyen összejött a három gyerek. Szinte csak egymásra kellett nézniük és már jött a következő. Nos, igen. Akkor minden akaraterőnkre szükség volt, hogy ne mondjunk vagy tegyünk olyat, amit később megbánnánk. Képzeld el: ez olyan, mint amikor te egy BMW-re gyűjtesz, de egy Trabant sem akar összejönni, a szomszédod pedig már a te házad előtti parkolóhelyet is meg akarja venni a harmadik Teslájának.
10. Imádkozz értük!
Ez az utolsó és legfontosabb tanácsom. Ha bizonytalan vagy, mi volna a helyes magatartás az érintett ismerősöddel szemben, abban biztos lehetsz, hogy a legjobbat akkor teszed vele, ha imádkozol. Engem minduntalan meghatott, amikor egy barát, egy rokon arról biztosított, hogy imádkozik értünk. Ennél többet senki nem tehet az ügy érdekében… rajtunk kívül. Könnyekig hatott, mikor nagymamám a jól ismert karakán, mindent-ki-lehet-bírni stílus helyett szelíden annyit mondott, hogy kilenc hónapig misét mondat értünk. Imádkozzatok ti is, akár ismeretlenekért is!
“… imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok, mert sokat megtehet az igaz ember könyörgése” (Jak 5.16)
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás