Tegnap volt anyák napja, ami egy csodás ünnep, hiszen az életünket köszönhetjük az édesanyánknak. Persze illendő felköszönteni a nagymamákat, dédiket, keresztanyákat és a bérmaanyákat is, de mi a helyzet a „majdnemanyákkal”?
Kategória
Gyermekre vágyva
A meg nem született gyermek szobra sorra járja Magyarország templomait és beszámolók szerint gyógyulást visz rengeteg abortuszon átesett anya és család életébe. Nekem is volt szerencsém látni ezt a szobrot közelről és imádkozni előtte a saját meg nem született gyermekeimért.
Az elmúlt hónapokban megosztottam veletek gyermekre várásunk történetét. Nem tudok happy end-ről beszámolni, úgy tűnik még mindig hosszú út áll előttünk. Mélyen hisszük férjemmel, hogy ennek az útnak értelme van, és Istennek célja van velünk és mindazzal a sok tapasztalattal is, amit eddig átéltünk. Mélyen a szívünkben meg vagyunk róla győződve, hogy Isten meg fog bennünket ajándékozni több gyermekkel is. Ahogy tizenhárom éves koromban a leendő férjemért, úgy most a leendő gyermekeinkért imádkozom.
Ahogy teltek a hónapok és egyre nyíltabban beszéltünk az érzéseinkről, átélt élményeinkről a gyermekre várás kapcsán, egyre sűrűbben kérdezgették a barátok: Hogyan tudnának jól segíteni? Összeszedtem hát a tapasztalataink alapján néhány tanácsot, amit érdemes megfontolnia mindenkinek, akinek gyermekre vágyó pár van az ismerősei között.
Isten szelíd noszogatására végre veszem a bátorságot és az egyik legkényesebb témáról írok. Minden bizonnyal sokakat sarkall majd erős véleménynyilvánításra, de szeretném előre bocsátani, hogy ez a mi személyes életünk története. Nem szükséges mindenkinek egyetérteni velünk vagy azonos utat választani, megérteni bennünket. Megfontolni viszont érdemes Isten eredeti ötletét a szexualitást és a gyermekvállalást illetően.
Az eddigi cikkekben főleg a saját szemüvegemen keresztül tártam elétek a gyermekvárásunk olykor gyötrelmes, máskor felemelő szakaszait. Ugyanakkor a történetünknek két főhőse van a legfőbb szereplő, Isten mellett. Tudományos értekezések szólnak arról, hogy a nők a hormonok hatására és különböző anatómiai okok miatt sokkal érzelmesebben, intenzívebben élnek meg mindent, ami velük történik. Ezért kezdenek azonnal gügyögni egy kisbabához, ezért hatódnak könnyekig a szerelmes filmektől, ezért képesek néha szélsőségesen megélni örömüket, bánatukat. De mi a helyet a férfiakkal? Nekik is vannak érzéseik, még ha nem is fejezik ki olyan intenzíven és látványosan. Nincs ez másként a gyermekvállalásnál sem.
Ifjú Sára hétről-hétre meséli el nekünk azokat a belső vívódásokat, amelyeket férjével megélnek: nagyon vágynának egy gyermekre, de egyelőre sikertelenül próbálkoznak. De vajon mi ennek az oka? Ördögi átok vagy Isten bosszúja? Ezekre keresi a választ!
Ahogy eltettem a férjemnek írt levelet a fiókom legmélyebb pontjára, reméltem elásom vele együtt a csalódásokat, a fájdalmat is. Harmonikus, boldog házasságba szerettük volna fogadni leendő gyermekünket, ahol mindent elsöprő szeretettel várják. Félre akartam tenni a kudarcérzést és az elmémbe kúszó gyilkos gondolatokat…
Nehéz jelzőket találni arra a sorozatra, amely a mai napon indul a 777-en. Levelet kaptunk, amelyben az a kérdés állt, hogy lehetőséget biztosítunk-e egy olyan cikksorozatnak, amelyben egy házaspár hölgy tagja szeretné leírni a gyermekre várás néma küzdelmét. A 777 történetének egyik legdöbbenetesebb erejű írását ajánljuk Nektek szeretettel.