A Jó Pásztor, aki életét adja értünk, minket is munkatársaivá tesz, hogy minél többen megismerjék az Ő nevét! Ám – ahogy XIV. Leó pápa is mondta – hidakat kell építenünk, hogy mások is odajussanak, ahol most mi vagyunk! De mit is tehetünk, hogy megismertessük a hitet?
Május 24-én, azaz jövő hét szombaton ismét megrendezik a Magyar Református Egységnapot Debrecenben, melynek mottója: „Szántsatok föl új szántóföldet, ne vessetek a tövisek közé!” (Jer 4,3)
Az, hogy szeretjük az embertársainkat, nem kell, hogy teológiai kompromisszumokkal járjon. Képviselhetjük az egyház tanítását higgadtan és határozottan, a homoszexualitás és kereszténység viszonyában is. Vendégírásunk szerzője három gyakori érvet mutat be, amelyet az LMBTQ védelmében szoktak megfogalmazni, és válaszol is ezekre. Mivel a szerzőt a véleménye miatt már több támadás érte, a kérésére név nélkül tesszük közzé az írását. Habár a 777 csapata elkötelezett abban, hogy a lehető legkevesebb név nélküli cikk jelenjen meg az oldalon, mérlegelve a kérés személyességét, méltányoltuk azt.
A megbocsátás nem gyengeség, nem önfeladás – hanem döntés és belső erő. Felszabadítja a lelket a múlt bilincsei alól, és lehetőséget ad arra, hogy új érzéseknek és tapasztalatoknak adjunk teret. Amikor megbocsátunk, önmagunknak adunk esélyt a gyógyulásra és a boldogságra.
Egy mélyen elgondolkodtató blog Pál Feri katolikus pap, mentálhigiénés szakember gondolatainak nyomán.
Elkészült XIV. Leó pápa címere, a püspökszentelésekor választott címere alapján. Nézzük meg, mit jelentenek a szimbólumok az új Szentatya címerén! Ugyanis általa sok mindent megtudhatunk XIV. Leó lelkületéről.
Miért szégyelli sok fiatal ma a hitét Európában? Ilodigwe Emmanuel nigériai származású szalézi szerzetes a 777-nek küldött írásában hálát ad az európai misszionáriusok hitet átadó szolgálatáért – és missziós testvérként most ő az, aki Európában bátorítja az embereket: ne féljenek keresztény identitásukat megélni. Emmanuel üzenete egyszerű, de megrendítő: van remény, és a hitünk nem teher, hanem kincs.
Az érettségi időszaka sokak számára feszültséggel és megfelelési kényszerrel jár – mintha a jegyek és százalékok határoznák meg az értékünket és jövőnket. Pedig van egy mélyebb, örök érvényű igazság: Isten szeretete nem pontszámokhoz kötött.
Ma lesz az első választás a konklávén Rómában, és biztosan sokan várjuk izgatottan, hogy ki lesz a következő szentatya. Az esélylatolgatás helyett segítsük inkább a bíborosokat és egyházunkat imáinkkal a következő napokban!
Kedvesen mosolyog egy pap a plakáton, amelyen az adónk 1 százalékának felajánlását kéri az egyháznak… de melyiknek is? Elsőre a papi reverenda alapján azt hihetnénk, a Magyar Katolikus Egyház hirdetését látjuk, de ha jobban megnézzük, az Ökumenikus Egyház reklámjáról van szó. De kik ők? Egyáltalán valódi egyház-e, vagy valami egészen más?
Az igazi szabadság és hiteles keresztény élet kulcsa abban rejlik, hogy fontosabbá válik számunkra Isten véleménye, mint az embereké, és hogy képesek vagyunk megbocsátani – elsősorban önmagunknak, majd másoknak is. A Csákay-házaspár cikke a megbocsátás felszabadító erejéről, a haragtartás romboló hatásáról szól, miközben arra hív, hogy életünk minden helyzetében Isten útmutatására hagyatkozzunk.