Sziasztok! Hét rész után illene nekem is megszólalnom. A blog másik, ha nem a főszereplője én vagyok. Az édesapám Fia. Izgalmas a nulláról egy életet elkezdeni. Bár én is sok mindent elsajátítottam Szüleimtől, büszke vagyok arra, hogy Tőlem is tanulnak szüleim. #Fordítottrész Fia
Szavak nélkül, testbeszéddel kommunikálni
Viszonylag hamar rájöttem, hogy gajdolásomból nem sokat értnek szüleim. Pedig igazán egyszerű, csak három mondókám van:
- Ehe, ehe, ehe! – Ez azt jelenti, hogy éhes vagyok.
- Meeeeerreerermmm! – Ez a zárt ajkú elnyújtott bárány bégetés jelzi, hogy mindjárt elalszom.
- Böeeeemmm! – Ez pedig azt, hogy új pelust kérek, vagy rosszat álmodtam, vagy éhes vagyok, vagy egyszerre mind a három.
Inkább a testbeszédemet fejlesztem tökélyre. Jelzem
- a kézkalimpálással – hogy ölelj meg,
- a csak jobb lábbal való kopogatással – hogy unatkozom, és
- a mosolygással – hogy köszönöm & szeretlek.
Szüleim is megtanulták: sokszor ezek biztosabb jelek, mint a szavak.
[Tudom már csak a #hashteget kéne megtanulnom jelezni, és akkor nagyon menő lennék; de ehhez előbb Apa mobilját kéne megszereznem, hogy megértsem ezt a micsodát.]
“Szólni”, amikor baj van
Én nem tudok más lenni, csak őszinte. Nem értem még mi az, hogy nem őszinte. Jó, jó a zsiványságot már értem, szoktam is nagyokat kacagni, mikor Apa vagy Mama megnevettett. Kezdetektől fogva erősödik bennem, hogy ha valami bajom van, jeleznem kell egyből. Észre vesznek és rögtön segítségemre “sietnek”.
Jó, elhiszem nem könnyű hajnalban sírásomra Apá, azaz Mamának felkelni, de higgyétek el, jobb ha akkor szólok, amikor bajom van. És nem később.
Az őszinte kommunikácó gyorsabb, és ilyen helyzetekben hatékonyabb is.
Megenni enni, amit elém tesznek
Nem tudok válogatni, elfogadom amit elém tesznek. Legyen az cékla, sütőtök, vagy anyatej. (Ajjaj, csak nehogy vissza kapjam ezt majd a sóskánál…)
Teljes bizalommal lenni mások iránt
Mindenki kedvesen és mosolyogva közeledik hozzám, én is vissza mosolygok rájuk.
Teljesen természetes számomra, hogy a jót nézem ki a másikból.
Hisz mi rosszat tehetne velem, ha egyszer a bizalom jeleit közvetíti felém?
Elfogadni az egymásra utaltságot
Nem olyan egyszerű félig-meddig maga tehetetlenként élni.
Addig van tele a pelusom, ameddig más ki nem cseréli.
Addig éhezem, ameddig más meg nem etet, akkor fürdöm amikor más megfürdet, akkor változtatok helyet, amikor mások úgy gondolják. Néha látom Apában is bevillan ez a tény, és ilyenkor sokkal nagyobb örömmel segít rajtam. Ez Mamának persze sokkal jobban megy.
Megköszönni
Mivel ennyire Szüleimtől és családunktól függök, igyekszem mindent megköszönni.
Szemlélődni
Iszonyatosan szeretek szemlélődni. Csöndben megfigyelni dolgokat. Ahogyan a szél cidrizte faleveleken átsüt a nap. Megszámolni, hogy egy #Apafújással mennyit pördül az ágyam fölé fölakasztott forgóm. Észrevenni, hogy az ujjaimat már magam mozgatom.
Meglesni, ahogyan Apa megöleli Mamát,
és szemlélni, ahogy Apa szemlél engem.
Apa megérti (Nagy)Apát
Apának segítek megérteni, hogy Nagyapa mit mért tett annó (Apa)Fiával.
És hogy miért képes ennyire szeretni egy Apa a Fiát.
Még nem érkezett hozzászólás