Több mint tíz évnyi ministránsvezetés után a napokban átadtam a helyem a következő generációnak. Így van ez jól: hosszú oltárszolgálat után most az alapítandó családomon keresztül kell szolgálnom, jöjjenek a lelkes fiatalok, akik új lendületet hozhatnak egy közösség életébe.
Van egy magyar ifjúsági találkozó, amiért akkor is érdemes kétszer fél napot utazni, ha csak pár órát maradsz. Kultikus helyszín, mély lelkiség és igazi székely vendégszeretet: ez a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó.
A híradások ezúttal nem csupán a belpolitikában augusztusra rendszerint beálló uborkaszezon miatt szólnak külföldi hírekről: gyakorlatilag nincs olyan nap, hogy ne mélyülne tovább az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti konfliktus. Noha magam inkább a bel- mint külpolitikában vagyok jártas, a helyzetet komolynak tartom és azt hiszem, itt az idő, hogy megmozduljunk.
Ismerek olyan párt, akiről minden közös ismerősünk váltig állítja: soha nem volt komoly vitájuk, s én sem láttam őket soha vitatkozni. Azt hiszem, ők ebben (is) kivételesek. Persze nem szokatlan és önmagában nem is baj az, ha egy pár vitatkozik, esetleg veszekszik néha. A baj azzal van, ha rosszul kezeljük az ilyen eseteket.
A férfi vízilabda döntő után kézzelfogható volt a szomorúság a Margitszigeten. A szurkolói zónában összegyűlt sokezernyi magyar – és megannyi, a meccset a nagyvilág különböző pontjain követő honfitársunk – az utolsó másodpercekben leginkább csak bámulta a képernyőt. Lázban égett az ország, reméltük, hogy világbajnoki címet ünnepelhetünk. Szurkoltunk, lelkesedtünk, de nem sikerült.
Az elmúlt napokban több olyan balesetről is hírt adott a sajtó, mely nem történhetett volna meg, ha nem írna felül mindent egy-egy fénykép iránti vágy. Ha azonban a biztonságot is felülírja, bekövetkezhet a tragédia. Még bőven tart a nyár – kezdjünk már el vigyázni magunkra!
Hosszú méltatást tett közzé az Index Marilyn Manson budapesti koncertjét követően, amivel több problémám is van, de ezek közül a legnagyobb: miért lehet az egyik legolvasottabb magyar híroldalon nyíltan kreténnek nevezni azt, aki imádkozik?
Nyári élményeink jelentős része valószínűleg mindannyiunknak a természethez kapcsolódik. Kimozdulva a városi forgatagból, a természet templomában keresünk megnyugvást, felüdülést. Az ilyen élmények során készült képekhez íródtak néhány soros fohászok, elmélkedések.