Egyperces gondolatok az anyai élet vidám, felemelő, vágyott, olykor tehetetlen, máskor inspirált pillanatairól.
Nálunk jelenleg napi téma a tesókérdés. Mint nevelőcsalád várjuk a második gyermekünket, aki várhatóan decemberben érkezik, ha a bürokrácia is úgy akarja. Különleges helyzetben vagyok, mivel ismét nem én vagyok várandós, nem látszik rajtam, hogy babát várnék, mégis a szívemben egy gyermeket hordozok, akit nagyon várok, akit már most szeretek. Hihetetlen, hogy az ember szívében csak növekszik a hely, ha szeretetről van szó. Picit sem szerettem kevésbé a férjemet, miután szülők lettünk és most a kislányunkat sem szeretem kevésbé azzal, hogy a tesó érkezésére készülünk.
Biztos vagyok benne, hogy ezer új kihívás érkezik az életünkbe azáltal, hogy két gyermeket fogunk nevelni, terelgetni a mindennapokban. Afelől sincs kétségem, hogy ez egyszerre lesz nehéz, fárasztó, örömteli és megtisztelő feladat. Ismét minden változni fog a megszokott életünkben, és én talán néha a zuhany alatt sírni is fogok egy-egy nehezebb nap végén, hogy kérem vissza a korábbi életemet.
hirdetésDe már most szeretném megnyugtatni a kétgyermekes énemet, hogy ez rendben van.
Nem robot vagyok, akiben bekapcsol a gondoskodás- és túlélőüzemmód. Ember vagyok, nő, anya, aki el tud fáradni, de közben ismét fel tud kelni a síró gyermekéhez az éjszaka közepén. Anya vagyok, aki egyszerre tudok elveszni a babaillatban és zokogni a kudarcoktól. Nő vagyok, aki szeretnék csinos és vonzó feleség maradni, de vágyom egy kényelmes melegítőre és egy forró teára a sarokban, ahol öt percig senki nem szól hozzám.
Mindenekfelett pedig Isten meghívott tanítványa vagyok, és szeretnék válaszolni az Ő hívására. Szeretnék részt vállalni az Ő munkájában itt a földön. Azzal, hogy anya vagyok, szülő, sőt nevelőszülő, és mindenféle irreális szirupos szeretet nélkül megélem az anyai hivatásomat és igent mondok az életre. Most épp egy kistestvérre mondok igent, akinek igazi hús-vér anyja lehetek hamarosan.
Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába. (Lk 10.2)
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás