2017. 04. 20.

Férj leszek! 2. – Ki mondta, hogy unalmas…?!

A felkészülés csupa izgalom – és persze időnként némi idegeskedés is. A vőlegény hamar megtanulja, mit engedjen el (fogalmam sem volt, például, hány árnyalata van a bordónak, de a megfelelő kiválasztásának óráiban taktikusan a háttérbe húzódok), vagy éppen mire figyeljen fokozottan, mert kedvesének azzal szerez örömöt, ha soha nem látott lelkesedéssel veti magát a munkába. (Egy kolerikus-melankolikus személyiség egyébként is abban a munkában bízik meg, amit maga végzett el.) Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, hamar belátod: a készülődésnek egy perce sem unalmas.

Ugyanígy van ez a lelki előkészületekkel is. Azt már gyerekkoromban hallottam, hogy az esküvő előtt a pár jegyesoktatáson vesz részt, amit az egyháztól tisztes távolságot tartó párok általában unalmasnak, merevnek, valóságtól elrugaszkodottnak írtak le, egyfajta „szükséges rossznak”, amin túl kell esni, ha a szép templomi kulisszák előtt akarnak egybekelni. Mi azonban nagyon vártuk a jegyesoktatást, mert tudtuk, hogy sok segítséget kapunk majd közös életünk felelős előkészítéséhez.

Ahogy nem volt kérdés, hogy abban a templomban fogadunk majd örök hűséget egymásnak, amelyhez ezer szállal kötődünk, úgy nem volt kérdés az sem, hogy ugyanitt veszünk részt a kurzuson. Most, hogy túl vagyunk az első két alkalmon, egyetlen dolgot bánunk csak: hogy nyár elejére vége lesz…

A sokak által dogmatikusnak, száraznak és feleslegesnek látott plébániai jegyesoktatás ugyanis életszerű, izgalmas és hasznos. A miénket például olyan felkészült, tréningeket végzett házaspár tartja, akik hitelesek előttünk, öt gyermeküket nevelve közel harminc éve élnek házasságban és pontosan tudják, miről beszélnek. Izgalmas kérdéseket vetnek fel, gyakorlatokkal, beszélgetésekkel és játékokkal gazdagítják az alkalmakat, ügyesen irányítják rá a figyelmet a lényegre, miközben a felkészülés intimitását nem törik meg. (És nagyon finom teával, süteménnyel várnak, ami az esti időpontban, túl azon, hogy nagyon barátságos gesztus és hangulatossá teszi a pároknak előkészített asztalokat, az éhes férfi számára azt is jelenti, hogy képes lesz koncentrálni, mert nem korog a gyomra…)

A kurzus során mindvégig arra ösztönöznek, hogy beszélgess sokat és egyre többet a pároddal, ismerd őt igazán, készüljetek fel minden eshetőségre a hátralévő életetek kapcsán és teremtsetek erős alapot a házasságotoknak. Az ő szolgálatukat pedig jól egészíti ki a plébános, aki a házasság szentségéről és az egyház vonatkozó tanításáról beszél – hiszen ezt is érdemes megismerni!

A legfontosabb kérdésekről beszélgetsz a menyasszonyoddal, jó példát látsz magad előtt, új szempontok villannak fel és változatos eszközök segítségével készülsz élethivatásodra – ki mondja még mindig, hogy ez unalmas?

Mi az Újpest-kertvárosi plébánián készülünk, de tudom, hogy Budapesten (és nyilván az ország számos más pontján) hasonlóan jól szervezett jegyesoktatás keretében segítik a házasság előtt álló párokat. Ezek az alkalmak tényleg nagyon hasznosak – ha komolyan gondolod a házasságot, hiba lenne kihagyni őket!

Vágvölgyi Gergely

A Férj leszek! első részét itt olvashatod el.

Blog Vágvölgyi Gergely
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás