Az időpontok sokasága, a megválasztható helyszínek és dicsőítési módok mai kultúrájában érdekes, milyen sokféle kifogást képesek egyesek találni, hogy miért ne menjenek templomba. Nem azokról van szó, akik csak a nagyobb keresztény ünnepeken jelennek meg, hanem azokról, akiknek ugyan nagy hite van Istenben, mégis küzdenek, hogy bárhova is rendszeresen járjanak.
Akár egy Szabó Balázs Bandája vagy éppen Quimby szám címe is lehetne ez: Az Isten-kereső lárma. De eláruljuk, nem az. Aki még emlékszik Ady Endre istenes verseire, talán még ez is rémlik neki. Nálunk minden esetre nagy kedvenc, a mai világban is eléggé időszerű.
Jerron Herman hivatásos táncos és idegbénulásban szenved, melyben testének teljes bal oldala érintett: családjától kapott keresztény hite az, ami segítette őt túllépni ezen a fogyatékosságon.
Csodálatos élményekkel és fantasztikus emberekkel találkozhattunk a 777 és a Spiritours első közös zarándokútján: utunk célja a csíksomlyói búcsú volt, ahova 60 kilométert gyalogoltunk Székelyudvarhelyről Nehéz lenne szavakba önteni azokat az érzéseket, amelyek most átjárnak, így 3+1 rövid kis gondolatot osztok meg Veletek.
Azoknak a nőknek, akik személyesen találkoznak a pápával, előírás szerint látogatásuk során feketét kell viselniük. Ez alól a világon csak hét nő a kivétel a „fehér kiváltságának” nevezett régi hagyománynak megfelelően. Kik ők?
Nem tudom mióta díszeleg a felirat, de én csak pár hete fedeztem fel: „Azt tegyétek, amit belül hallotok!” – olvassuk graffitit, a budapesti Móricz Zsigmond körtéren a 6-os villamos végállomásán.
Az elmúlt hetekben több oldalon is olvasható volt, hogy Európa vezető politikusai, akik döntéseikkel hosszú évtizedekre meghatározzák a kontinens jövőjét milyen családi állapotban élnek.
Jókai Anna haláláról szólnak a hírek. Megint hazaköltözött egy kivételes kvalitású alkotó, egy szívvel-lélekkel élő nagybetűs Ember. Úgy érezhetjük, szegényebbek lettünk. Pedig Jókai Anna épphogy sokkal gazdagabbá tett minket.