Sokan megütközéssel fogadják és furcsálják mikor a dicsőítő imával (leginkább karizmatikusoknál) találkoznak. Én is átéltem. Mik ezek a feltett kezek? És hova ez a nagy lelkesedés?
Kategória
Lelkiség
Krisztus feltámadt! De hisz ez óriási hír! Nem is igazán lehetne ezt elégszer elmondani, mert amikor az ember megérti ennek az üzenetnek a fontosságát, akkor kedve támad egész álló nap csak ezt szajkózni, mintha nem is lenne jobb dolga. De, akkor miért nem éri el mindig ugyanazt a hatást bennünk?
Az alábbi olvasói levélben olyan általános iskolás gyerekek gondolatait osztjuk meg, akik korukat meghaladó érettséggel és várakozással készülnek Krisztus kereszthalálára, akinek szavai aligha lehetnének aktuálisabbak: „ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be az Isten országába.” (Mt 18,3)
Ki a te kedvenc szented?
Nekem az egyik kedvencem Szent András apostol. Részben utána kapta elsőszülöttünk a nevét. Most szeretném nektek bemutatni a róla elnevezett Evangelizációs Iskolát. Az én megtérésemben, Istenkapcsolatom fejlődésében nagy szerepet játszott/játszik ez az iskola. Közel áll a szívemhez, ezért nagy szeretettel szedtem össze, amit fontosnak gondoltam, hogy ti is megismerhessétek.
Megszokásból? Fogadalomból? Miért szoktunk böjtölni? És sokszor miért a szomorúság jut róla az eszünkbe?
A húsvéti ünnep végéhez közeledve nem árt feleleveníteni a keresztút hagyományát, amikor Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk.
170 éve a magyar szabadságért ragadtak fegyvert a forradalmárok. Ma a hit forradalmát éljük. Hisszük, hogy a hitünk nem magánügy!
Elsőáldozásra készülve azt tanultam hittanórán, hogy járjunk rendszeresen gyónni, de legalább évente egyszer, Nagyböjtben tegyük le a bűneinket Isten elé, kérve az Ő szolgája által a bűnbocsánat szentségét. Hát én most megtettem.