Miért hagyják el hitüket a fiatalok, és mit tehetnek ez ellen a szülők? Egy friss jelentés szerint sok fiatal katolikus hagyja el hitét, gyakran már tíz éves kora előtt, és az okokat nem az „unalmas misékben” kell keresni.
Címke böngészése
hit
Clive Staples Lewis nevét sokan csak a Narnia krónikái kapcsán ismerik, holott több fantasztikus írása, könyve született, nyíltan keresztény témákban. Lewis sokáig ateistának vallotta magát, azonban irodalomtörténészek szerint J. R. R. Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetéseik hozzájárultak megtéréséhez. A népszerű író gyönyörű gondolataiból szemezgettünk.
Kérdések tengere, a világban történő eseményekre adott reakciók – többségében miértek. Sokszor nem értem, hogy mi történik körülöttem, egyes helyzeteken mélyen méltatlankodom az értetlenkedés mellett. Arról pedig gyakran elfeledkezem, hogy semmi sem történik ok nélkül, s Isten soha sem hagy válasz nélkül.
Jelenlét. Jelen-lét. Jelen lenni. Megállni, s csak lenni, s így igent mondani. A mindennapok forgatagában jó lenne egy-egy pillanatra, pár percre, vagy legalább egy fél órára megállni. Megállni, hogy jelen lehessek, hogy ne csak átrohanjak az életemen, hanem valóban megéljem azt. S igent mondani erre – feltétel nélkül.
Azt szeretjük a Onetimeblind videóiban, hogy mindig a lényeget ragadják meg. Nincs ez másképp ebben a két perces jelenetben sem: ezen a két percen napokig gondolkodhat az ember…
“Gyorsan elterjedt ez tanítás az első keresztények között is. Jézusról azt mondták, hogy Jézus az Isten ismeretét hozta, de tettei és tanítása mélyebb értelműek, mint amit az evangéliumokban olvasunk. Jézussal közösségbe kerülni, Istent megismerni, csak a gnózis rejtett, titokzatos ismerete. Ez az ismeret a kereszténység lényege, és nem a mindennapi életfolytatás, az erkölcs. Ezzel a tanítással száll szembe János.”
Hat igehirdetés egy talán kevésbé ismert bibliai könyv, János első levele alapján… Az elsőt egy hete közöltük, íme a második!
Itt a nyár, a táborok, a strandolás és a fesztiválok ideje, ám van egy meglehetősen ősi tevékenység, ami kezd kiveszni a divatból: a zarándoklat. Pedig jobban fel tud tölteni, mint pár nap a plázson.
Sokszor történt már meg velem, hogy teljesen távol éreztem Istent magamtól, nem ment az ima. Aztán amikor elmentem a közösségbe, elkezdtünk beszélgetni, és az emberek pontosan olyan “imaéleti” problémákkal jöttek, mint amilyenek az enyémek voltak, megdöbbentem. Mindegyikre tudtam a megoldást, ismertem a hogyanokat. És mégsem használtam őket, hanem csak sírtam, hogy ez nekem milyen nehéz. Aztán eszembe jutott: Nem várhatom el Istentől, hogy reggelente keljen fel helyettem, térdeljen le, és mondja el, amit érez, saját magának!
A ma kezdődő franciaországi labdarúgó Európa Bajnokság előtt már a fél kontinens lázban ég. Hosszú évtizedek után a magyar válogatott részvételével rendeznek nagy tornát, amelyre nem lehet nem odafigyelni. Publikál is a témában mindenki, még egyházi berkekben is, sőt, van olyan plébánia, amely közös meccsnézésekre invitálja híveit. Az egyik legolvasottabb magyar napilap online kiadása pedig interjút készített a nemzeti tizenegy meghatározó tagjával, Gera Zoltánnal.
Az élet kultúráját éljük, melyben az értékek: a fiatalság, az egészség, az élmények hajhászása. Mindenhonnan ezek vesznek bennünket körül… És akkor teljesen váratlanul egyszer csak meghal egy közeli ismerősünk, mi pedig értetlenül állunk az esettel szemben: „sosem gondoltam volna, hogy ez vele is megtörténhet”. Manapság a halállal valahogy nem tudunk mit kezdeni, és a kultúra el akarja velünk hitetni, hogy mi sose halunk meg. Sőt, hogy mi sose leszünk betegek, sose leszünk rákosak, velünk sosem történhet baleset. Mindig csak másokkal.