2021. 04. 22.

Komoly üzenete van a fiatalok számára a 300 éves jubileumnak

Czuczor Gergely történelemtanár az egyik alapítója a 2011-ben létrehozott és a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága fenntartásában működő Szent Benedek Középiskolának. Édesanyja révén maga is sváb identitással rendelkezik, ezért fontos számára Budaörs múltja, katolikus hite és az őseit is jellemző Mária-tisztelet. Bese Gergő atya beszélgetett vele.

Mit ünnepeltetek 2021. április 21-én Budaörsön?

Napra pontosan 300 éve, 1721. április 21-én írták alá azt a szerződést, amely alapján megtelepedhettek sváb őseink Budaörsön. Azaz ezen a napon ünnepelhettük településünk újjáalakításának 300. évfordulóját.

Hogyan kerültek ide a svábok, és hová lettek azok, akik korábban lakták a vidéket?

A százötven évig tartó török háborúk Budaörsöt sem kímélték, a település még harcmezővé is vált. Erre emlékeztet minket a „Törökugrató” meredek sziklatömbje, melyről a néphit szerint az utolsó török parancsnok a lován vágtatva a mélybe ugrott, valamint a „Huszonnégyökrös-hegy”, amelyre a törökök huszonnégy ökörrel húzták fel utolsó ágyújukat. Az itt található magyar ajkú lakosságot 1596-ban  Pálffy Miklós várkapitány a 15 éves háború alatt kitelepítette Érsekújvár mellé. Örs falu több mint 100 évre elnéptelenedett, pusztasággá vált. A középkori Szent Márton templomának csak a romjai látszódtak, amikor a terület birtokosa a Zichy család, azon belül is Zichy Péterné gróf Bercsényi Zsuzsanna telepeseket hívott a Német-római Császárságból, hogy népesítsék be a vidéket. A dunai svábok három hullámban érkeztek a XVIII. században Magyarország lakatlan területeire, így az első hullámban Budaörsre is, 1720 körül.

Miről szólt ez az említett szerződés?

Bercsényi Zsuzsanna grófnő az általa is aláírt szerződésben a Budaörsre betelepülő németek képviselőivel 15 pontból álló megállapodást kötött. Néhány érdekesebb rendelkezést kiemelve, például a telepesek 3 évig mentesültek a földesúri terhek és robot alól. Örökölhető házhely mellett szántót biztosítottak a családoknak. Bercsényi Zsuzsanna grófnő 3 évre átvállalta az állam, a király felé fizetendő adók terhét. Jogot szereztek szőlőtelepítésre és 5 évig nem kellett ehhez kapcsolódóan kilencedet fizetniük. Többek között ezek a lehetőségek teremtettek alapot a község gyarapodásához, boldogulásához Magyarországon.

Mit tudhatunk az akkori emberek életéről, hitvilágáról?

Őseink a nekik juttatott pusztaságból fáradhatatlan munkával gondosan művelt területet varázsoltak. Róluk, az 1720-as években érkezettekről sajnos keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy többségében katolikusok voltak. Már 1738-ban nekikezdtek a templom és iskola építésének. A templomot az akkor német nyelvterületen népszerű Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték, aki a vízbefúlás elleni védőszent. Ez utalhat a dunai vízi út viszontagságaira és a megérkezésükből fakadó hálájukra Isten felé. Az első telepeseket aztán 1739-ben pestisjárvány sújtotta. Az újjáalakult falu csaknem kipusztult, mert a járvány 259 fővel végzett. A második telepescsoport az 1740-es években érkezett, középbajor nyelvjárásuk alapján következtethetünk arra, hogy honnan. A svábok maguk úgy mondták, hogy „aus dem Schwarzwald”, azaz a Fekete-erdőből. A mélyen vallásos németek hozták magukkal Szűz Mária, Szent Vendel, Szent Rókus és Szent Sebestyén tiszteletét, aki többek között a pestises betegek patrónusa.

Mit üzen ez az ünnep a mai fiataloknak?

A mostani világjárvány közepette komoly üzenete van a 300 évvel ezelőtti eseménynek. Napjaink útkereső, sokszor kallódó, néha a hedonizmussal küzdő fiataljainak üzennek a sváb ősök.

A lehetetlennel és az ismeretlennel is meg lehet küzdeni, ha van erős hitünk, vannak céljaink, merünk és tudunk imádkozni, dolgozni családunk, közösségünk boldogulásáért.

Legyünk büszkék a múltunkra, hagyományainkra, őrizzük meg őseink hitét, épített örökségét, közös gyökereinket!

Bese Gergő atya

Borítókép - Fotó: Szennyes Krisztián / Vasárnap.hu
Interjú
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás