A tejfakasztón elmesélem barátaimnak a történéseket, Ők is kérdezgetnek, engem… Na az megvan már hogy…? És volt már olyan hogy… ? És nálatok úgy volt, hogy…? Igen az egyik fele pont úgy volt, a másik fele még kínai. Lehet, hogy túl optimistán és talán egy kicsit naivan is állok a jövő előtt? Fürdetés, pelenkacsere, büfiztetés. Útkeresés a tipikus és az atipikus apa lét között.
Na, és Apás szülés lesz? Igen. Mivel apa is szül. Kint a folyosón, vagy bent a feleség mellett; de a magunk módján részesei vagyunk. Jobban mint gondolnád.
A múltkori passzív lépések után írok az aktív lépéseimről. Sokszor éreztem, hogy nincsen feladatom, csak csöndben kell lenni és hallgatni feleségemet. Egy-egy foci után hazaballagva jutott eszembe, hogy fú tényleg, apa leszek! Hosszú utat jártam be mire Apának mertem hívni magamat. Nagyon hálás vagyok feleségemnek, hogy segített az apává válni. Nem pussolt engem, hanem elfogadta a saját tempómat. Apa Fia Blog harmadik rész.
Menedzser típusú férfi vagyok. Szeretek beosztani, rendszerezni. Cselekvő férfiként egy új kihívással álltam szemben: olyan választások előtt voltunk, amelyekben tisztán a Feleségemé volt a döntés. Lássuk, hogyan éltem meg a passzív készülődést. Apa-fia sorozat második rész.
Az élet nevel minket Apává. A férfiak nem beszélnek, cselekszenek. Én mégis szeretek írni, naplót vezetni. Remélem hasznos segítség lesz apa társaim számára, azok számára akik nehezen nyílnak meg, akiknek nincs olyan közösségük ahol meg tudják osztani Önmaguk Apa létét és kérdéseit. Új sorozat a 777-en. Cum auxilio Dei. [Apa-Fia 1. rész]
A gyermekek (beleértve minket, „felnőtt” gyermekeket is) sokszor elvárják, hogy a szüleik tökéletesek legyenek. Elveszítjük a türelmünket velük szemben, néha őket hibáztatjuk azokért a dolgokért, amelyek nehézséget jelentenek az életünkben. Gyakran elfelejtjük, hogy ők adtak nekünk életet, és megfeledkezünk arról a számtalan áldozatról, amelyeket a mi jólétünkért és boldogságunkért hoztak.
Az apakép hiánya, a videojáték és a pornó tönkreteszi a következő fiúnemzedékek életét – kongatja meg a vészharangot Nikita Coulombéval írt, Nincs kapcsolat című könyvében Philip Zimbardo. Ezekért a nézetekért másra könnyen rásütik az ókonzervatív bélyeget, a 82 éves amerikai szociálpszichológusért viszont rajong a haladó értelmiség és a fiatal korosztály is. A Válasz.hu interjúja korunk egyik legégetőbb kérdéséről. (részletek)
A szociológusok előtt már régóta ismert tény, hogy az elvált, egyszülős családokból érkező gyerekek rosszabbul teljesítenek a közép és felsőoktatásban és a számarányukhoz képest kevesebben szereznek diplomát. Ennek a jelenségnek az egyik leglényegesebb okára világít rá a norvégiai Oslói Egyetemen nemrég befejezett kutatás, amely azt az eredményt hozta, amit röviden úgy foglalhatnánk össze: azok a gyerekek, akik elveszítik az édesapjukat, elveszítik az ambíciójukat is.
