Egy hit-és személyiségfejlődési út, amely szöges ellentétben áll a híres szlogennel: Hagyd kint a valóságot! Miért viselünk annyiszor álarcot mi, hívők? Miért nem beszélünk arról, ami tényleg van? Isten biztos ezt várja el tőlünk? Vele nem a valóság megtagadása, sokkal inkább az azzal való szembenézés jellemző – így tudjuk aztán a valódi arcunkat vállalni mások előtt is.
Ki ne vágyna arra, hogy teljesen szabad legyen? Szabad az emberek véleményétől, szabad az aggódástól, szabad a megfelelési kényszertől. Az ehhez vezető út azonban – hiába nem akarjuk – fájdalmas. Sok „kis halál”, az egónk széttörése, a szívünk meghasadása vezethet el oda, hogy tényleg önazonosakká, tűzben edzett, bátor nőkké és férfiakká váljunk. Mindez azonban önmagunk erejéből nem, csak Istennel szövetségben működhet.
Több ezer fiatal, 6 nap, több mint 100 program – ez a Csillagpont Fesztivál, amelyen idén a 777 is részt vett. Ez egy olyan fesztivál, ahol nemcsak bulik és koncertek, hanem lelki előadások, beszélgetések és dicsőítések is vannak. Ahol nem kell alkohol ahhoz, hogy jól érezd magad. Ahol szabadon dönthetsz, hogy sportolni szeretnél, enni egy lángost, részt venni egy kvízpartin vagy épp imádkozni az erdőben. A református egyház által szervezett Csillagpont értékeket terem, életeket formál és emberi kapcsolatokat épít – miközben Istenhez is közelebb tudunk kerülni általa.
Egy fiatal pár, akik életrevalók, humorosak, miközben minden erejükkel azon vannak, hogy Istent szolgálják, és Neki engedelmeskedjenek. Külön-külön is nagyszerű embereknek ismertem meg őket, de párként rájuk tekintve még inkább látom Isten túláradó szeretetét – ezzel veszik körbe a környezetükben élőket is. Gégény-Kiss Abigél és Gégény Dávid ma ünneplik a 7. házassági évfordulójukat, ami a közgondolkodás szerint a legkritikusabb év.
Mindenki borzasztóan siet. Nagyon fontosnak képzeljük magunkat attól, hogy teendők hosszú sorát kell kipipálnunk. Nem érünk rá válaszolni a barátainknak, mert „hát sűrű a hetünk”. Tolakodunk a buszon, mert „muszáj felférni”. Hol van mindeközben a kedvesség, a tisztelet, az, hogy emberszámba vesszük egymást? Véleményblog egy fiatal felnőtt tollából.
Nincs, gyakran nincs minden rendben. Még akkor sem, amikor úgy tűnik. Még akkor sem, amikor nagyon szeretnénk.
Kunszabó Zoltán állandó diakónust Csontváry Kosztka Tivadar legendás festménye ihlette meg, azaz szabadon szárnyaló gondolatok a Magányos cédrus kapcsán.
Különös olvasói levél érkezett a postaládánkba: egy közelmúltban megtörtént esetről ír, amikor egy fiatal keresztény lány váratlanul mégsem kapott meg egy állást.