Inkább aggódsz miatta, vagy imádkozol érte?

Inkább aggódsz miatta, vagy imádkozol érte?
Nem gondolom, hogy egy új évnek egy új kezdetnek is kell lennie. Minek korlátoznánk le magunkat, miért ne lehetne elkezdeni valami újat most?
Ez az év, ez az advent, ez a karácsony más lesz, mint a többi.
Vannak helyzetek, amelyeket nem tudunk azonnal megoldani. Lehet, hogy megteszünk mindent: bevetjük a legjobb problémamegoldó eszközeinket, de mégsem változik semmi. Ilyenkor annyit tudunk csak tenni, hogy az időre bízzuk.
Te miért vagy hálás ebben az évben? Provokatív felvetés, igaz? A 2020-as esztendőről sok mindent el lehet mondani, de az kevesek fejében fordul meg, hogy hálásak legyenek érte. Mégis érdemes összeszedni ezt a listát.
Azt mondják rólad, hogy introvertált vagy, és ezt te nyugodtan el is fogadtad. „Igen, ez vagyok én, nem szeretek az emberek közelében lenni. Jól is van ez így.” De mi van, ha azt mondom neked, hogy az emberektől való félelem csapdájába estél?
Az elején még elhitettük magunkkal: a fiatalság mindent ki tud cselezni. Még a halált is, az sem vonatkozik ránk, hiszen nem vagyunk idős, krónikus betegek. Ezzel nyugtattuk magunkat. De ahogyan peregnek a napok és a hónapok, lassan rá kell jönnünk, hogy az életünk véges, és nem tudjuk, hogy meddig is tart pontosan. Szembe kell néznünk a halál megmásíthatatlan valóságával.
Ha valamire megtanított minket ez az év, akkor arra, hogy nem tudjuk alakítani a jövőnket.
Biztos a te képzeletedet is megcsiklandozta már: milyen jó lenne hallani Istent! Olyan jó lenne, ha szemben állna velem és elmondaná, hogyan tovább! Akkor bizony azt csinálnám, amit mondana! De biztos vagy ebben?
Néhanapján a bejegyzéseink alatti hozzászólásokban azt a tanácsot kapjuk, hogy írjunk csak a jó dolgokról. A szépről, ami nem megosztó, vagy ami egyáltalán nem kötődik a világ és a közélet eseményeihez. Én azonban úgy látom, hogy ha így tennénk, akkor egy fontos kötelességünket mulasztanánk el.