Tunézia államvallása az iszlám. Alkotmányba van foglalva, hogy a kormány „a vallás őrzője”, az elnök pedig csak hívő muzulmán ember lehet. A keresztények számára tilos a térítés bármilyen formája, a vallási jelképek nyilvános használata, még a körmenet is. Mégis, a maroknyi keresztény kisebbség az arab világban példaértékűnek számító békében él a muzulmán többséggel.
Olvasóink többsége alighanem idősebb Kelet-Timornál. Nem csoda, hogy már az ország neve is sokaknak újdonságként hat. De legalább nekünk, keresztényeknek illik tudni róluk: az apró trópusi ország Nobel-békedíjas püspökkel és 97%-ban katolikus népességgel büszkélkedhet.
Argentínában első látásra a világ legvallásosabb országában érezhetjük magunkat. Keresztvetések, szentekhez fohászkodás a mindennapi beszédstílus részét képezik. A Szűzanyát ábrázoló szobrok, zászlók, ékszerek az argentin utcák és otthonok természetes részei, de még a tetoválások és graffitik is vallásos témájúak.
Az utóbbi időben meglepően sokat lehet olvasni a Föld alakjáról. De ha már a görögök felismerték a bolygó gömb alakját, akkor az miért lepte meg Kolumbuszt? És mit gondolt erről a kereszténység?
A magyarok többsége barátként, régi jó ismerősként tekint a horvátokra. A közös történelem évszázadai, a vízilabda szeretete és a határon túli közösségek mellett is számtalan kapocs köt össze minket. A magyar turisták szinte már hazajárnak a horvát tengerpartra – de még a rendszeres látogatók közül is csak kevesen ismerik Horvátország vallásos oldalát.
Oroszlánok, kőolaj, terrorizmus – sok minden eszünkbe juthat Afrika legnépesebb országáról. Pedig Nigéria a világ egyik legnagyobb és legaktívabb keresztény közösségével is büszkélkedhet.
Alig egy nap alatt nagy utat tett meg a világsajtóban a La Civiltà Cattolica jezsuita folyóirat csütörtöki cikke. A provokatív írás elsősorban az amerikai keresztényeknek szól, de világszerte létező problémára világít rá.
Diego Padrón, a Venezuelai Püspöki Konferencia Elnöke szerint az elnök „alkotmányos alapot teremt egy marxista katonai diktatúrához”. A politikai ellenállást a püspökök vezetik, a Vatikán szabad választásokat sürget.
