2017. 07. 19.

Keresztények a világ körül – egy mélyen keresztény fél ország

Oroszlánok, kőolaj, terrorizmus – sok minden eszünkbe juthat Afrika legnépesebb országáról. Pedig Nigéria a világ egyik legnagyobb és legaktívabb keresztény közösségével is büszkélkedhet.

Kilenc Magyarországnyi területen 190 millió ember él – a világ hetedik legnépesebb országa a fekete kontinens viszonylatában mégsem számít kiemelkedően zsúfoltnak. Méretét 36 állam szövetségének köszönheti. A hivatalos nyelv az angol, amit többé-kevésbé mindenhol értenek is, azonban inkább csak belső közvetítő nyelvnek számít.

Az országban több mint 500 különböző nyelvet beszélnek.

A teljes népesség 49%-a keresztény, körülbelül ugyanennyi muzulmán, 1% pedig hagyományos törzsi vallásokat követ. A fennmaradó egy százalékon osztozik az összes többi vallás és a gyakorlatilag nem létező ateizmus. A hit itt valódi vallásgyakorlást is jelent. Egy felmérés szerint a nigériaiak 90%-ának “a vallás meghatározza az életét”. A keresztény országrészben a vasárnapi istentiszteletek idején kiürülnek az utcák, húsvétkor pedig valóságos fesztivál zajlik. Évente százával szentelnek papokat, akik az ország 34 szemináriumában készülnek fel a hivatásukra.

A keresztény jelképek és a közös imádság az iskolától a piacig a hétköznapi élet legtermészetesebb részei.

Aki igazán élő egyházzal akar találkozni, Nigériában jó helyen jár.

Szentmise a fővárosban, Abujában [Fotó: Jeremy Weate]

A 20 millió hívőt számláló nigériai katolikusok az egész világegyház egyik legaktívabb közösségét alkotják. A fennmaradó 70 millió keresztény több tucat felekezet között oszlik meg. A gyarmatosítással elterjedt anglikánok és az amerikai befolyást tükröző újprotestáns egyházak mellett sok hazai alapítású, erős nemzeti vagy törzsi gyökerekkel bíró keresztény gyülekezet is létezik.

Mindez azonban csak Nigéria déli részére igaz. Észak-Nigéria és Dél-Nigéria annyira különbözik egymástól, hogy lényegében két külön országnak tekinthetők. Ez sokáig politikailag is így volt, a két részt csak 1914-ben egyesítették.

A muzulmán Észak-Afrika és a keresztény Közép-Afrika határvonala Nigéria kellős közepén húzódik.

A korábban szekularizált északi szunnita államokban 2000 óta saría törvénykezés működik. Az itt élő alig pár százaléknyi keresztény kisebbséget vallási összetűzések és iszlamista szekták tizedelik.

Nigériai államok, ahol a saríán alapuló polgári (sárga) és büntető (lila) törvénykezés van érvényben  [TUBS/Wikimedia]

A Boko Haram terrorszervezet az ország északkeleti sarkában rémuralmat vezetett be. Innen érkezett Magyarországra Oliver Doeme püspök, aki a 777-nek is beszámolt a hazájában tomboló keresztényüldözésről. Amikor 2011-ben a keresztény biológus és környezetvédő, Goodluck Jonathan nyerte meg az elnökválasztást, az országon több hónapos erőszak- és merénylethullám söpört végig. 2015 óta ismét egy északi muzulmán elnök irányítja az országot – aki ráadásul volt tábornok, puccsista és polgárháborús hős.

A Boko Haram merénylete Jos városában 2014. május 20-án.  [AFP PHOTO / STR]

Az emberek mindennapjait azonban nem a politika, hanem az élet minden részére kiterjedő vallásosság és a családi élet határozza meg. A gyerek Nigériában mindennél nagyobb kincs. Az egy nőre jutó gyermekek száma 5,7-re csökkent, egyes államokban pedig meghaladja a hetet. Lagos városának idősebb lakói végignézhették, ahogy otthonuk egy 300 ezres kisvárosból 15 milliós metropolisszá változott.

A nigériaiak közel kétharmada 24 év alatti.

A demográfiai előrejelzések szerint 2050-re négyszáz milliós, iszlám többségű Nigériára számíthatunk. Feltéve, hogy sikerül az országot egyben tartani. A népességrobbanás, az alacsony olajár és az éghajlatváltozás együttese minden korábbinál súlyosabb szegénységgel fenyeget, ami veszélyes teret nyit az iszlamizmus számára. Márpedig a mélyen vallásos keresztény és muzulmán államok száz éve tartó szövetségét nagy kár lenne feladni.

Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás