2017. 08. 20.

Kolumbusz Kristóf és a lapos Föld

Az utóbbi időben meglepően sokat lehet olvasni a Föld alakjáról. De ha már a görögök felismerték a bolygó gömb alakját, akkor az miért lepte meg Kolumbuszt? És mit gondolt erről a kereszténység?

A tengeren hajó közeledik. Először az árboc tűnik fel, majd sorra a vitorlák, végül a fedélzet. Kolumbusz Kristóf rádöbben, hogy a Föld gömb alakú – de hiába próbálja meggyőzni a spanyol papokat, ők ragaszkodnak a lapos Föld elméletéhez.

Bizonyára mindenki számára ismerős a jelenet. A modern, haladó, bátor tudós harca a bigott, maradi, fényűző egyházi urakkal. Csakhogy ez nem a felfedezők korának világa, hanem a 19. század egyházellenes mozgalmaié. A történet is már Amerikában keletkezett, 1828-ban. Szerzője, Washington Irving saját korának vallásról alkotott képét helyezte bele Kolumbuszról írt regényébe. Talán maga sem gondolta, hogy ez hamarosan történelmi tényként kerül majd a köztudatba.

A Föld gömb alakjára a görögök ötszáz évvel Jézus előtt rájöttek. Kr. e. 240-ben még a sugarát is megmérték. Az ókori görög-római-keresztény kultúrkörben már közismert volt a Föld alakja. Persze ellenzők mindig akadtak, akiknek nem tetszett, hogy az elmélet a pogány görög hagyományból származik. 547-ben például egy utazó szerzetes, bizonyos Koszmasz Indikopleusztész állt elő egy bizarr ötlettel, miszerint a Föld egy falakkal körbevett négyszög.

 

Koszmasz Indikopleusztész 6. századi világképe

 

A Föld alakjáról a kereszténységben meglepően kevés vita folyt. Egyrészt azért, mert könnyen meg lehetett mérni, ráadásul ezen alapult az egész tengeri navigáció. Másrészt pedig azért, mert a Biblia nem foglalkozik a kérdéssel, és a keresztények számára sem volt különösebb elvi jelentősége. Pedig az Ószövetség szerzői biztosak voltak benne, hogy a Föld lapos, az ég pedig egy fölé kifeszített kupola. Az ókori zsidók körében ez annyira köztudottnak számított, hogy semmi szükség nem volt a leírására. Így lassan feledésbe is merült, egészen a modern kor összeesküvés-elméleteinek felbukkanásáig.

 

Az ókori zsidóság még laposnak gondolta a Földet

 

Szent Ágoston viszont korát messze megelőző problémát vetett fel 400 körül. Ha a Föld gömb alakú – mondta –, akkor a túlsó oldalon biztosan nem élnek emberek, mert az Édenkerttől nem tudtak volna a nagy óceánon keresztül odáig hajózni. Elsőre megmosolyogtatónak tűnő gondolat. De még az ezer évvel későbbi felfedezők is megdöbbentek, amikor a Föld túloldalán hozzájuk hasonló embereket találtak. Arra már csak a modern tudomány derített fényt, hogy a Földnek az afrikai őshazából kiinduló benépesítése több tízezer évvel Szent Ágoston előtt megtörtént.

Szent Ágoston nem gondolta, hogy az emberek képesek voltak eljutni a Föld túloldalára. Több mint ezer évvel később derült ki, hogy tévedett.

 

A püspökökkel és főurakkal ellentétben Kolumbusz nem volt tudós. A királyi udvarból sem vallási okok miatt utasították el, hanem mert tudták: India túl messze van. Sőt, éppen Kolumbusz volt az, aki ókori hiedelmektől apokrif bibliai versekig mindenfélével próbálta meggyőzni a tudósokat. Végül kapott egy esélyt a spanyoloktól. Az expedícióra a biztos halál várt volna az óceán közepén – ha nem ütköznek bele Amerikába.

Ahol aztán háromszáz évvel később az egész történet új megvilágítást kapott.

Leelőssy Ádám

Egyéb
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Géza 2017. 08. 21. 14:20

    Én úgy tudom, valójában mindenki tudta, hogy a Föld gömb alakú, és a korabeli tudósok nagyjából azt is, hogy mekkora, csak Kolumbusz okoskodott, hogy nem is akkora, hanem kb a negyede a kerülete, és ezért meg lehet kerülni, és eljutni Indiába. Miközben, ha az amerikai kontinens nem lett volna ott, a korabeli technológiával és készletekkel valóban nem húzták volna ki Indiáig. Szóval Kolumbusz igazából egy mázlista hülye volt.

  • Válasz rtzui 2017. 08. 23. 22:42

    “Szóval Kolumbusz igazából egy mázlista hülye volt.” – :DD