2017. 07. 08.

Baj van Venezuelában

Diego Padrón, a Venezuelai Püspöki Konferencia Elnöke szerint az elnök “alkotmányos alapot teremt egy marxista katonai diktatúrához”. A politikai ellenállást a püspökök vezetik, a Vatikán szabad választásokat sürget.

Venezuelában április óta lángolt fel ismét a belpolitikai válság. A szabad elnökválasztást követelő tüntetők és a rendőrség erőszakos összecsapásaiban már több mint nyolcvanan meghaltak. A feszültség oka, hogy a népszerűtlenné vált Nicolás Maduro elnök az országgyűlést és a jövőre esedékes elnökválasztást megkerülve igyekszik saját hatalmát biztosítani.

A 96%-ban katolikusok által lakott országban a szocialista diktátor elleni tüntetések félreérthetetlen vallásos színezetet kapnak, a püspökök pedig aktív politikai szerepet vállalnak. Az elnök szimpatizánsai a keresztények elleni támadásokkal torolják meg az ellenállást. A helyzetre jellemző, hogy Maracaibóban a tiltakozók egy venezuelai zászlóba öltöztetett Jézus-szobor alatt vonultak. Méridában pedig a tüntetők a székesegyházban akartak közös imát mondani, amit a rendőrség megakadályozott.

Az elnököt támogató bandák eközben már hónapok óta zavartalanul támadhatják a templomokat. A nagycsütörtöki mise félbeszakadt, mert szocialista banditák megrohamozták Caracas székesegyházát, és rátámadtak a miséző Savino érsekre. Június végén a fővárosban meggyaláztak egy templomot, és ellopták belőle az Oltáriszentséget. Az összetört tabernákulumot később a templom tetején találták meg.

Összefoglaló a válságról 4 percben

Márciusban az elnökhöz hű Legfelsőbb Bíróság elvette a törvényhozó hatalmat az országgyűléstől, és felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát. Ez volt a ma is tartó tüntetéssorozat közvetlen kiváltó oka. Az elnök azonban alkotmánymódosításra is készül. Az új alkotmány nem csak jelképessé tenné az országgyűlés intézményét, hanem a 2018-as elnökválasztást is elhalasztaná. A tervezetet azonban az ellenzéki többségű parlament nem fogadja el, és a közvélemény-kutatások szerint a választók is elutasítják. Megoldásként az alkotmányról egy 540 fős “népgyűlés” fog szavazni, amibe önkormányzatok és társadalmi szervezetek delegálnak tagokat. Értelemszerűen úgy, hogy az elnök támogatói legyenek többségben.

Ferenc pápa múlt vasárnap több ezer fővel imádkozott együtt Venezueláért, és már sokadszor szólított fel az erőszakos cselekmények beszüntetésére és szabad választások kiírására. A Vatikán már közel egy éve vesz részt közvetítőként az elnök és az ellenzék közötti tárgyalásokban. A püspökök azonban többet szeretnének. A Latin-Amerikában elképesztő népszerűséget élvező Ferenc pápa minden Venezuelával kapcsolatos üzenetében békére és demokráciára hív fel, nem pedig tüntetésre és politikai ellenállásra. Ez mind a püspökök, mind a forradalmi lázban égő nép körében csalódást és zavarodottságot keltett. Pedig a pápának a szép elveken és a tüntetők elkerülhetetlen túlkapásain kívül is jó oka van az óvatosságra. Az olajtermelő országban kibontakozó szocialista diktatúra nem csak a jólétet és a vallásszabadságot veszélyezteti, hanem komoly gazdasági érdekeket is sért. A dél-amerikai viszonyokat jól ismerő Ferenc pápa a béke helyreállítása mellett azt is szeretné elkerülni, hogy a venezuelai keresztények nagyhatalmi játszmák eszközévé váljanak.

[BBC / CH / CRUX]

Borítókép: Efecto Eco / Wikimedia

Nagyvilág
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás