Interjú

“A hasán keresztül mindenkit meg lehet szólítani!” – interjú a Valdocco Fagylaltozó és Cukrászda tulajdonosával, Rüsics Istvánnal

Ha valaki az Astorián át az ELTE Múzeum körúti campuszára igyekszik, vagy a Károlyi- esetleg a Múzeumkertbe egy kis délutáni sziesztára tart, vagy a Kálvin térre rohan a metróhoz, szinte biztos, hogy elmegy a tér üzletsorában megbúvó Valdocco Fagylaltozó és Cukrászda mellett. Mi köze a belvárosi prémium fagyizónak Don Boscóhoz? Hogyan reagál a pesti ember a szalézi “szerencsesütis üzenetekre”? Honnan a név egyáltalán? A tulajdonossal, Rüsics Istvánnal beszélgettünk.

A fagylaltozók, cukrászdák világában általában nem lehet hibázni, ha valami “olaszos” arcot kap egy üzlet. Így volt ez a Valdocco esetében is?

Az olaszos hangzás a fagylaltos világban valóban nem hátrány, de nem is csak úgy a semmiből választottam: Valdocco ugyanis egy létező település, Torino egyik külvárosa Olaszországban. Arról híres, hogy itt nyitotta meg Don Bosco az első úgy nevezett oratóriumát, ahol elkezdhetett fiatalokkal foglalkozni s ami kvázi az első lépés volt a mára a világ rengeteg országában jelen lévő szalézi rend megalakulása felé. Arra gondoltam, hogy mivel nekem is ez az első teljesen saját vállalkozásom, akkor – vállalva szalézi kötődésemet – : legyen Valdocco!

Hogyan kerültél kapcsolatba a szaléziakkal?

hirdetés

Sok évvel ezelőtt egy, mondjuk úgy, kedvezőtlenebb időszakban, mikor megszületett a kislányunk és a családoktól megvontak több támogatást is, elég nehéz helyzetbe kerültünk. Akkoriban annak a Caritasnak a vezetője, ahol a feleségemmel mindketten dolgoztunk, szoros kapcsolatban állt a renddel. Azt találtuk ki, hogy kiegészítve a család bevételeit vasárnaponként az egyik szalézi templommal szembeni közösségi házukban árulhatnánk mise után a hétközben megsütött süteményeinket. Aztán bár hál’Istennek rendeződtek a dolgaink, az együttműködés és jó viszony a renddel ezután is megmaradt. A kis “vasárnapi” cukrászda bevételeiből ezután egyébként Böjte Csaba árváit kezdtük el támogatni. 

Egyértelmű volt számodra, hogyha egymagad vállalkozni kezdesz, abból fagylaltozó, cukrászda lesz?

Szakmámból kifolyólag igen, mivel évtizedek óta cukrászként dolgozom s ezen a téren értem el a legnagyobb sikereimet. Ezen belül is a fagylalthoz értek a legjobban, így aztán adta magát, hogy milyen irányba induljak.

Az a sejtésem, hogy kevés olyan hely akad Budapest központi tereinek valamelyikén, amelybe az ember belépve a falon rögtön egy kereszttel találja szembe magát. Számomra ez anno pozitív meglepetés volt – így van ezzel a többi vevő is?

Negatív tapasztalatunk eddig nem volt, pozitív annál több. Mi nem “ki akarjuk dobolni”, hogy miben hiszünk, hanem csak szeretnénk, ha látná az, aki bejön, hogy milyen az itt dolgozók hozzáállása az élethez és hova tartozunk. A hasán keresztül mindenkit meg lehet szólítani! Láthatjuk magunk körül, hogy napjainkban bár a népegyház hanyatlóban van, a (főleg) városi megmaradó és újonnan gombamód szaporodó közösségek nagyon határozott identitással rendelkeznek. Tehát, aki ma keresztényként betér hozzánk, nagyon örül, hogy talált egy ilyen helyet. Ez nem jelent persze semmi különlegest, de a mindennapokban magasra tesszük a mércét magunknak mind szakmailag, mind emberileg. Utóbbinál nem hiszem, hogy bonyolult a “recept”: nem elfordulni az emberektől, meghallgatni azt a három mondatot, amitől a másiknak könnyebb lesz a lelke, mosolyogni – ezek az apróságok a mai világban sajnos nem maguktól értetődnek.

Errefelé sok turista is jár…

Pont a nyitás után megjelent egy kedves, alacsony olasz hölgy és lelkesen érdeklődött a névválasztásunk hátteréről. Majd amikor meglátta a falon Don Bosco portréját már mindent megértett és elmesélte, hogy ő maga egyébként valdoccói és jelenleg az ELTE olasz szakán tanít. Volt egy olyan nagyon idős bácsi is, akiről kiderült, hogy még a második világháború előtt szalézi iskolákba járt és megkönnyezte, hogy van egy olyan hely Budapest szívében, ami ezt a szellemiséget valamiképpen őrzi. De sok beszélgetés indul abból is, hogy kitettünk egy dobozt, amiből Don Bosco idézeteket lehet húzni. Ez világnézettől függetlenül kivált egyfajta érdeklődést az emberekből és mosollyal az arcukon lépnek ki az üzletünkből.

Sokakban – sajnos – él egy olyan képzettársítás, hogy kezdeményezéseknél, vállalkozásoknál a keresztény jelzőt nem a magas minőséggel és munkafegyelemmel kapcsolják össze, hanem sokkal inkább úgy tekintenek rá, hogy olyan kis bájosan amatőr, “aranyos”. A ti online értékeléseiteket nézve viszont egyáltalán nem ez a helyzet – komoly gasztro oldalak nyilatkoznak elismerően a Valdoccóról.

Nézd, nekem lelkivezetőm és gyóntatóatyám is van, innentől kezdve meg se merném próbálni, hogy úgy nézzek egy vevőm szemébe, hogy nem a legjobbat akarom adni neki (nevet). Viccen kívül, a sok borzasztó dolog mellett az, hogy én a szocializmusban lehettem fiatal, annyit adott, hogy akkoriban nagyon magas színvonalú volt a szakmunkásképzés. A feleségemmel mindketten a Gerbeaud-ban voltunk tanulók és fantasztikus szakemberektől sajátíthattuk el a szakma fortélyait. Ezt a tudást ötvözzük a 21. századi igényekkel.

Miben más a Valdoccós fagyi bármelyik sima talponálló fagylaltárusénál?

Aki volt már kisgyerekkel fagylaltozóban tudja, hogy a kicsik előbb fognak a túldíszített, színes fagylaltokból (és a rajtuk díszelgő mireliteperből) kérni, minthogy a minőséget mérlegeljék. Nálunk azaz elv, hogy nem díszítjük agyon a fagyinkat, de amit adunk a vásárlónak az a lehetőségeinkhez mérten a legjobb alapanyagból készül és arra törekszünk, hogy az íz legyen a vonzó, a külcsín helyett. Így az első jó tapasztalat után gyakrabban lesznek visszajáró vendégeink és tovább nő a Valdocco körüli “suttogópropaganda”. 

Milyen fagyit nyal ma legszívesebben a pesti polgár?

Jelentős a visszatérés a tradicionális ízekhez. A tapasztalat az, hogy egy átlagember 3-4 ízig “jut el” és azokat váltogatja. Ezek között pedig gyakoriak a klasszikusok, mint a csokoládé, eper, puncs vagy citrom.

Heltai Péter


Érdemes fejben tartani a Valdocco-t és figyelni az oldalunkat, mert hamarosan közös akciókkal jelentkeznek a Valdoccósok és a 777 csapata, hogy megédesítsük a nyaratokat! 😉

Még nem érkezett hozzászólás