Az Ifjúsági Világtalálkozó során mindannyian más-más tapasztalatokkal gazdagodtunk, de lényegét tekintve mégis ugyanazt élhettük át másfélmillió fiatallal karöltve: megérintő találkozásokat és az Istenben való formálódást. A következő rövid történetekkel személyes gazdagodásom fontos szeleteit szeretném megosztani veletek.
Mindig hálásak vagyunk, amikor megosztjátok életetek történetét, tanúságtételét. Juhász Rita olvasónk két babát is elveszített, mindkettőt már a harmadik hónap után. Őszintén tárja az olvasók elé az ezzel járó fájdalmat, az Istenbe vetett bizalmat és azokat a segítő kezeket, akikre támaszkodhat férjével. Hiszünk abban, hogy írása sokak számára ad lelki és gyakorlati segítséget is.
A legtöbb tapasztalat, amit hallunk és olvasunk, mind befejezett sikertörténetek; valamikor a múltban játszódtak, és még ha akkor nem is értette az egyén, miért kell épp azon a dolgon keresztülmennie, idővel megvilágosodott. Az én történetem nem ilyen, vár még valamiféle feloldásra.
Az oldalunkat régebb követő olvasóink pontosan tudják, hogy mindig örömmel osztunk meg olyan írásokat, amelyeket Ti küldtök nekünk. Ezúttal Panykó Eszter tisztelt meg ezzel bennünket, aki élete legmélyebb húsvétját élte meg, majd két nappal később már elhunyt keresztapját gyászolta.
Mindig nagy örömmel osztjuk meg azokat az írásokat, amelyek a saját életetekről szólnak, és amelyek mindannyiunk számára elgondolkodtatóak, felemelőek. Névtelenségét kérő vendégszerzőnk élete akkor omlott össze, amikor édesapja bejelentette, hogy már nem szereti édesanyját. Nehéz volt, de mégis volt ereje erőt venni magán, és bízni abban, hogy érdemes pozitívan tekinteni a saját jövőjére. Az írás eredetileg a 20on.hu oldalán jelent meg.
Az elmúlt hetekben több tanúságtételt is olvashattatok a 777-en: mi magunk kértünk titeket az Instagram-oldalunkon, hogy írjátok meg nekünk életetek történetét, meséljétek el hogy hogyan próbáljátok megélni a mindennapokban a kereszténységeteket, mi az amiből erőt merítetek. Ezúttal egy 17 éves olvasónk személyes történetét osztjuk meg, aki – sajnos – névtelenül írt nekünk.
Ahogyan azt már korábban jeleztük a különböző felületeinken, nagyon várjuk és számítunk a Ti írásaitokra is! Egy újabb elgondolkodtó, valóban személyes történetet osztunk most meg veletek: olvasónk álnéven küldtel ez alábbi írását!
A Rólam. Mindenkinek rovatunkban olvasóink tanúságtételeit és történeteit osztjuk meg veletek. A következő írás is így született; egy megható történet a gyermeki bölcsességről.
Vendégírás érkezett elektronikus postaládánkba: Enikő péntek este a Felház záróalkalmán járt. Ne felejtsétek el, hogy továbbra is számítunk személyes írásaitokra, tanúságtételeitekre!
Folytatódik a „Rólam. Mindenkinek.” rovatunk, amely során a 777 olvasóinak történeteit, tanúságtételeit osztjuk meg.