Véget ér az Életed kérdései rovat, melyben a Ti kérdéseitekre válaszoltak Gájer László és Szilágyi Szabolcs atyák. Meghatározó útravalókkal búcsúzik az Életed kérdései.
2025 szeptemberében indult el az Életed kérdései rovat a 777-en, melyben Szilágyi Szabolcs és Gájer László atyák kéthetente a Ti kérdéseitekre válaszoltak. 17 Életed kérdései résszel büszkélkedhet a sorozat, melyekben hihetetlenül fontos, tabunak számító, olykor fájdalmas és nehéz kérdésekre kaphattunk hiteles válaszokat. Most búcsúzik a rovat és az atyák is, de biztosan nem örökre, hiszen eddig is rendszeres vendégíróink voltak, prédikációikat és előadásaikat is gyakran szemlézzük.
Mit adnátok útravalóul a 777 olvasóinak?
Szilágyi Szabolcs atya
Laci atyával nyárig vállaltuk az Életed kérdései rovatot a 777-en. Nagyon köszönjük a sok és őszinte kérdést, amiket írtatok! A legtöbb megválaszolására nem jutott idő, viszont igyekeztünk úgy választani a kérdések közül, hogy az általatok felvetett témákat nagyjából lefedjük.
Úgy döntöttünk, hogy az utolsó rovatban megosztjuk veletek röviden mindazt, amit még mindenképpen szeretnénk nektek átadni. Álljon is akkor itt néhány buzdítás!
hirdetésSzeresd Istent!
A szeretetnek nincs mértékegysége. Azaz egy mégis van: az idő! Amire, akire több időt szánok, azt jobban szeretem. Itt kétségtelenül elsősorban arról az időről van szó, amiről én rendelkezem. Ha belegondolunk ennek a gyakorlati elvnek a konkrétságába, akkor egyrészt rádöbbenhetünk, hogy ez mennyire így van, másrészt pedig felismerhetjük a valódi értékrendünket. Ha több időt töltök a telefonom görgetésével, mint azzal, hogy kapcsolatot tartsak a rokonaimmal, akkor a telefonomat jobban szeretem. De ha több időt szánok az imára, mint a hírek olvasására, akkor Istent jobban szeretem, mint a híreket.
Nézd meg, hogy mire mennyi időt szánsz, és tedd Istent az első helyre!
Természetesen lehet tevékenység közben is imádkozni, de minőségi különbség van aközött, amikor valami közben imádkozol, és aközött, amikor csak imádkozol. Kezdd először napi fél órával! Mennyi is a napi fél óra? Két százaléka a napodnak! Ha elkezded, és szívvel-lélekkel imádkozol (és elsődlegesen nem azért, hogy kérj valamit, hanem azért, hogy Vele lehess), akkor garantálom, hogy elkezd megváltozni az életed.
Ha ima van, minden van, ha ima nincs, semmi sincs.
Dönts Isten mellett, és akkor majd átéled, hogy Ő már döntött melletted, hogy szeret, és hazavár.
Szeresd az Egyházat!
Igen, a nagybetűs Egyházat, annak mindkét arcával együtt, legyen szó intézményről és karizmáról, papságról és hívekről, lassúságról és aktualitásról. Az Egyház egyszerre bűnös és szent.
Ha szeretnéd megújítani, akkor ismerd meg, maradj benne, szeresd meg, és csak utána változtass rajta.
Jóvá még senkit sem sikerült szidni – mondta Don Bosco Szent János. Az Egyház megreformálásának az útja nem a folyamatos kritika, hanem amit fentebb leírtam: megismerni, benne maradni, megszeretni és megújítani. A szentek ez utóbbit választották, amit mindig megújulás követett.
Az Egyház tanítását nem megváltoztatni kell. Én eléggé kritikus vagyok, de amikor tanbeli kételyeim támadtak, utánamentem a dolgoknak, és a végén kénytelen voltam fejet hajtani, bármilyen manapság megkérdőjelezett tanításról volt szó.
Katolikus papként tanácsolom ezen felül, hogy kerüld a konzervatív vagy liberális leegyszerűsítés csapdáját. A konzervatív megközelítés a tanítást emeli ki, és zárójelbe teszi a személyt. A liberális viszont a személy szempontját hangsúlyozza túl, és a tanításból farag le.
A katolikus megközelítés a legnehezebbet választja: egyszerre veszi komolyan a tanítást és abból nem enged, ahogyan teljesen együtérez a konkrét személlyel is, végül megfelelően alkalmazza a törvényt.
Végül vállalj szolgálatot az Egyházban! Az Egyház miattad is az, ami, általad is szeretne tanúságot tenni Jézusról, és hirdetni az evangéliumot.
Szeresd a Szentírást!
Gyakran mondják az emberek, hogy nem hallják Istent. Pedig Isten szava ott lehet bárkinek a kezében, és úgy hívják: Szentírás. A Biblia által Isten szól hozzánk, konkrétan szeretné általa vezetni az életünket, és segíteni a döntéseinket. Igen, előfordul, hogy Isten a személyes imában is szól, van hogy halljuk, van hogy nem; de a Szentírás mindig adott. Vegyük kézbe, és olvassuk naponta szívvel!
Élj teljes életet!
A Szentírásból tudjuk, hogy van testünk, szellemünk és lelkünk. Ezek alapján pedig akkor élünk jól és teljesen – már amennyire itt a földön ez lehetséges –, ha mindegyiknek megadjuk, ami neki jár. A testünknek elegendő ételt, alvást és mozgást; a szellemünknek megfelelő és igaz olvasmányokat; a lelkünknek pedig az imát, pontosabban egyre inkább a folyamatos Isten jelenlétében levést.
Ugyanakkor fogadjuk el az élet realitásait is: hogy testileg szenvedünk, öregszünk, majd meghalunk; hogy szellemileg tévedünk és hibázunk, és hogy az istenkapcsolatunkért sokat kell küzdenünk böjttel, imával, elfogadással.
Végül pedig: az üdvösség legyen a célod!
Ma a magukat keresztényeknek vallók közül is sokan belefutnak abba a zsákutcába, hogy egyszerre akarják jól érezni magukat, és ugyanakkor szeretni Istent.
Ezért – bár jószándékból –, de engednek a tanításból és kompromisszumot kötnek, ami viszont nem más, mint wellness-kereszténység.
Jézus nem mondta azt, hogy érezd jól magad, és kövesed a vágyaidat. Jézus azt tanítja, hogy tagadd meg magad, vedd föl a kereszted, és engem kövess. Jézus minket akar, és mindörökké akar minket. Ezt hívjuk üdvösségnek.
Az üdvösség legyen a legfőbb célod, és ezért tegyél meg mindent! A részleges boldogságról az örök boldogságért lemondani nemcsak észszerű, hanem üdvös is. Ahogyan több szent is mondta: mi ez az örökkévalósághoz képest?
Gájer László atya
Mit tartok fontosnak útravalóul?
Amikor Isten közel engedtem magamhoz, és különösen igaz ez az elmúlt jó öt évre, amikor az imában is jelentősen növekedtem, akkor megtapasztaltam, hogy létezik egy teljes, egy integráns emberi élet, amelyet csak Ő tud megadni. Ez nemcsak azért volt számomra érdekes, mert ismeretet szereztem a teljes életről, hanem azért is, mert ez tapasztalatot is jelentett, annak lehetőségéről való tapasztalatot, hogy mi az integráns emberi élet.
Ma tudom, tapasztalom, hogy Isten képes engem betölteni, megelégíteni és boldoggá tenni.
Sőt, tapasztalom, hogy ezt semmi más, tehát sem emberi szeretet, sem anyagi javak, sem kultúra sem vallási keresés, sem semmi egyéb nem képes megadni nekem. Amit tehát a szívetekre tennék, az egy integráns, teljes emberi élet lehetőségének ajánlata. Johannes Hartl ezt egyszerűen Eden Culture-nek nevezi. Az éden egy kert, olyan hely, ahol a kapcsolataid kiteljesednek, és összhangban vagy önmagaddal, a teremtett világgal, az emberekkel és a természetfelettivel is.
Az év során előkerült kérdések szinte egytől egyig e jó élet lehetőségének egy-egy részét, szegmensét érintették. A bűnök, a megbocsátás, a politika, a szexuáletika, a biblikus emberkép, a misszó lehetősége vagy az egyház helyzete és természete stb. olyan témák, amelyek egy nagy egészbe szervesen illenek bele.
A Megváltó helyreállítja a te életedet is, és meghív a teljességre.
Ha Őt követed, ha tanítvány leszel, akkor életed minden területén elkezd érvényesülni ez a teljesség. Amint megtérsz Jézushoz, jóban kezdesz lenni önmagaddal és másokkal. A teremtett világ pedig örvendezni kezd ennek a helyreállításnak, mert a megtérésünk pillanatában már nem leigázzuk, hanem jelenlétünkkel és munkánkkal felemeljük ezt.
Ha kérdéseink vannak, az abból fakad, hogy még nem érkeztünk be ebbe a helyreállításba. Nekem is vannak kérdéseim. És lesznek is, mindig, amíg ezen a földön élünk. Ez nem baj. Azonban el kell indulnunk abba az irányba, hogy megismerjük és befogadjuk Jézusnak a megváltásból fakadó helyreállítását, a személyes megtérésünk által. Életünk egész útja erről kellene, hogy szóljon. Isten meghívása folyamatos felénk:
Térj meg, fogadd be az evangéliumot, éld meg az Igét, és az életedben egyre teljesebb lesz az áldás, egyre nagyobb lesz a rendezettség.
Nem azt ígérem, hogy mindez egy csapásra történik majd meg, és hogy könnyű lesz. Ezt nem ígérhetem. Mivel alapvetően bűnösök vagyunk, és emberi természetünk megroppant, így nagyon nehéznek, szinte lehetetlennek tűnik számunkra az evangélium szerinti élet. Innen ered a sok bűnünk, a sok tévelygésünk és a sok kérdésünk is.
Amikor élni akarjuk Jézus Szavát, akkor megfigyelhetjük, hogy az embertelenül nehéznek tűnik számunkra.
Mert a bűnben megtört emberi természetünk számára a harag, az elutasítás, a paráznaság, a rendetlen kapcsolatok, az élvezet és az elpuhultság stb. a kívánatos. Ezzel szemben a megbocsátás, a testvériség, a tisztaság, a rendezett, erkölcsös élet feladatnak, teljesítménynek, elérhetetlen célnak tűnik.
Mégis ez az ajánlatom. Kezdd el élni az evangéliumot, amelyet a keresztények közössége, az egyház tár eléd hitelesen – ha teheted tehát, az evangélium mellett olvasd a Katekizmust és a mindenkori pápa tanítását – és vállald a tanítványok hősies életet.
A megtérés ugyanis nem természetes folyamat, hanem felemelő, ezért hősiességet, erőt, elkötelezettséget és szeretetből fakadó kitartást kér tőled.
Ha a kérdéseitekre adott válaszokat tekintve szigorúnak tűntünk Szabolcs atyával, az azért volt, mert amikor Jézus tekintetében vizsgáljuk meg életünk nagy kérdéseit, akkor nem elégedhetünk meg többé a félmegoldásokkal, az emberi kényelem és a bűn ajánlataival. Ha Jézus belép, akkor egyszerűen megigéz a tekintete. A jelenlétében már csak tökéletes lehetsz. Az pedig hosszú, és fáradtságos út lesz. Ez van. Aki egyszer kijött az egyiptomi szolgaságból, az nem tud oda többé visszamenni, mert az már nem lesz elegendő neki.
Egyiptom már nem ad semmit.
A fogságból megszabadult ember, aki befogadta az életébe Jézus Krisztust, végig kell, hogy járja a puszta útját. A puszta pedig kemény. De a végén az ígéret földje van, miközben a pusztai vándorlás alatt maga Isten vezet, ő táplál mannával, ő fakaszt vizet a sziklából. Izgalmasnak tűnő ajánlat, nem igaz?
Isten áldjon benneteket! Menjünk tovább ezen a pusztai vándorúton!
A két atya hálásan köszöni a sok kérdést, imáikba foglalnak minden olvasót és kérdezőt. Mi is imádkozzunk értük!
hirdetés
