A világ első vallási kisebbségi csoportjaként, egyedülálló módon a 2018-as Nobel-békedíjra jelölték az egyiptomi kopt-keresztény közösséget – írja az s4c.news. Amellett, hogy a Norvég Nobel Bizottság nem teszi közzé a jelöltek listáját, a Coptic Orphans nevű jótékonysági szervezet értesülései szerint a jelöltek között van az egyiptomi kopt közösség is.
A 777 OFFLINE szeptemberi rendezvényének vendége Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író volt. A Prima Primissima díjjal is kitüntetett, hatgyermekes édesapa egy igazán tartalmas, humorral gazdag beszélgetéssel ajándékozott meg bennünket, ahol többek között mesélt családjáról, hitéről is. Az est legvidámabb része azonban az a „monológ” volt, ahol felelevenítette, hogy néha bizony kellemetlen helyzetekbe is tud kerülni.
Már többször írtunk a gyónásról, hiszen rendszeresen visszatérő téma, sok kérdés van nem csak a nem-hívőkben, hanem még „házon belül” is. Csak egy kötelező kör? Minek mondjam el a bűneimet egy papnak, ha az Istennel is beszélgethetek? Kell az állandó lelkivezető vagy gyónhatok mindig másnál?
Egy olvasónk saját tapasztalatairól, a gyónás felszabadító erejéről tesz tanúságot Nektek.
Rachel Lapierre úgy döntött, követi Kalkuttai Szent Teréz tanácsát, miszerint: „Adjuk meg a gazdagoknak a lehetőséget, hogy elérjenek a szegényekhez.”
Interjú dr. Gáncs Tamással, kelenföldi evangélikus igazgató lelkésszel, aki szeptember 18–20. között Rómában, a „Xenofóbia, rasszizmus és populista nacionalizmus a globális migráció kontextusában” című konferencián képviselte a Magyarországi Evangélikus Egyházat. A konferencia résztvevőit szeptember 20-án Ferenc pápa fogadta audiencián a Vatikánban.
Megesett már veled, hogy elterelődött a figyelmed a szentmise/istentisztelet alatt? Ez kivétel nélkül, mindannyiunkkal előfordul. Paul-Michael Piega atya összegyűjtött néhány tippet, melyek a segítségünkre szolgálhatnak abban, hogy kizárjuk a zavaró tényezőket és jobban tudjunk koncentrálni.
Egyesek azt gondolják, hogy „tesztköröket” kell futni egy kapcsolatban a házasság előtt. Leírom, miért is nem jó ötlet ez.
Hodász András atya mesélte egyszer, mikor még oktatott gyermekeket hittanra, hogy nehéz a fiataloknak Istenről mint Atyáról beszélni. Mikor rákérdeztem, hogy miért érzi így, András válasza megdöbbentett: azért, mert az osztály nagy része számára az „apa” szó nem a biztonságot, az elfogadást és a szeretetet jelenti, hanem valakit, aki távol van, aki szigorú, aki sokszor kiabál, és nem tudja kifejezni az érzéseit. De vajon az Atya valóban ilyen apa lenne?