#imatipp

#imatipp – Istenhez a gyomrunkon keresztül vezet az út

„Majd imádkozom érted!” – szól a keresztény szállóige a „Gondolok rád!” helyett. Egy időben én is könnyen szórtam az ilyen ígéreteket, míg rá nem döbbentem, hogy szinte soha nem tartom meg őket.

Néhány éve kezdett igazán frusztrálni, hogy annyi rokonom, ismerősöm, barátom van, akik fontosak számomra, akár csak az életem egy-egy szakaszában, mégsem imádkozom értük rendszeresen. Nagyvonalúan megígérem a beteg, munkanélküli, gyászoló, vizsgázó, utazó, tanuló és egyéb nehezebb helyzetben lévő ismerősömnek, hogy imádkozom érte, aztán mire leülök imádkozni, egy név sem jut az eszembe.

Nemrég azonban zseniális ötletem támadt. Halvány emlékeim vannak, hogy régebben én is hallottam már ezt a tippet valahonnan, de most örömmel ültettem át a saját életembe. Arra gondoltam, ki kellene írnom a neveket valahova, ami szem előtt van. Az én választásom a hűtőszekrényre esett, hiszen rendszeresen rájárok. Nem mintha különösebb haspók lennék, de szeretek enni. Néha csak azért nyitom ki a hűtő ajtaját, hogy vágyakozó pillantással végigpásztázzam a polcokat… Tehát logikusnak tűnt, hogy a hűtőn lesznek leginkább szem előtt a nevek. Kinyomtattam, lelamináltam őket és kiraktam ajtóra. Minden alkalommal, amikor kinyitom, végigsiklik a tekintetem a neveken. Így sokkal jobban megmaradnak a gondolataimban és még az sem kizárt, hogy miközben megvajazom a kenyeret, elmondok egy rövid fohászt értük. Innentől már csak bővítenem kell a listát!

Persze lehet fokozatokat is kiépíteni. Mondjuk, csak akkor nyitom ki a hűtőt, ha az egyik emberért ott helyben elmondtam egy imát. Vagy oszlopokba is rendezhetem a neveket és beoszthatom, hogy melyik nap kiket teszek a fókuszba, kikért fogok első sorban imádkozni.

A lényeg, hogy helyezzük fókuszba azokat az embereket, akik fontosak számunkra, és vigyük őket Isten színe elé az imáinkban.

Lábánné Hollai Katalin

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás