Idén június elsején tartják meg Budapesten az Ez az a nap rendezvényt, amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb tömeget megmozgató keresztény könnyűzenei eseménnyé vált. László Viktor főszervező a vasarnap.hu oldalának mesélt az eddigi tapasztalatairól és az Ez az a nap gyümölcseiről, ebből szemlézzük a legérdekesebb gondolatokat.
Többször is foglalkoztunk már a 777-en azzal a fontos témával, hogy a munkahelyünkön hogyan élhetjük meg a hitünket. Nem véletlen: a munkahely (vagy az iskola) az a közeg, ahol az életünk egyik legnagyobb részét töltjük. Próbáltad már kideríteni, hogy vannak-e rajtad kívül keresztények ahol a mindennapjaidat töltöd? Ha vannak, volt már kezdeményezés nálatok közös imára, összejövetelre? Mindenképp érdemes megpróbálni!
Sokszor elbukunk és szégyelljük bűneinket Isten előtt. Ő mégis megbocsát nekünk és jelzi, hogy visszafogad magához. Bruno Ferrero szalézi pedagógus és lelki író kistörténetei mindig elgondolkodtatók számomra. Ezek közül egyik kedvencemet osztom most meg.
Miért nem hiteles az az ember, aki szerint az abortusz egy normális, de legalábbis szükséges dolog?
Alább a Képmás magazin cikkének legtalálóbb részletét szemlézzük.
Május 24-én kezdetét veszi Máriabesnyőn a második magyarországi Mladifest. A hónapok óta tartó előkészületek lassan beérnek, hogy hétvégén több, mint 500 fiatal fesztiválozhasson együtt.
Hiánypótló interjút készített az Evangélikus Missziói Központ Lendvai Rezsővel, aki négy évtizeden keresztül szolgált mentősként. A gyakorló katolikus szakember 1990 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökségi tagja, többek között szorgalmazza a papok és lelkészek alapvető elsősegélynyújtási képzését is. A felvételt a Sola Rádióban hallottuk!
Kolbászt és kenyeret is kapott, de neki inkább pénz kellett. Hat év fegyházra ítélték.
Lelkigyakorlatra készültem. Önmagában ebben nincs is semmi különös. Azonban az utóbbi két hétben olyan lelki felfordulásban szenvedtem, hogy nehezen találtam a kiutat. A féltékenység, az irigység, a harag állandóan tomboló vihart eredményezett a lelkemben. Úgy éreztem, hogy semmibe vesznek. Úgy éreztem, hogy én mindenemet odaadom, és mégis átnéznek rajtam, mégis a partvonalra állítanak. Valójában jelentéktelen dolgokról volt szó, de mivel nem kezeltem helyén őket, a sok apró kis tüske miatt a végén már egy hatalmas seb tátongott a szívemen.