Az élet tele van szépséggel és olyan pillanatokkal, amelyeket érdemes teljesen átélni. Egy színdarab, amely könnyeket fakaszt, egy kiváló steak egy étteremben a legjobb barátainkkal, egy tengerparti naplemente a kedvesünkkel, egy ima, amiben valóban találkozunk a Szenttel… Ezek azok a pillanatok, amelyekért igazán érdemes élni. De ahhoz, hogy ezeket a pillanatokat, amikor eljön az idejük, teljes valójukban át tudjuk élni, a hétköznapokban kell elkezdenünk a felkészülést; napról napra tanulni jelen lenni, megérkezni az itt és mostba.
johannes hartl
Két nap alatt 23 ezernél is többen csatlakoztak a “Pánik helyett ima” kezdeményezésünkhöz, amelynek lényege, hogy virtuális imaláncot indítunk a koronavírus terjedése kapcsán. Napokon belül a magyar mellett további nyelveken is elérhető lesz a kezdeményezés, viszont a segítségetekre lesz szükségünk!
25 óra alatt 19 836 ember csatlakozott a 777 “Pánik helyett ima” kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy a koronavírus idején a magunkba fordulás helyett az ima erejére hívjuk fel a figyelmet. Csapatunk már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne a kezdeményezést más nyelveken is elindítani.
A 21. század legnagyobb kihívása előtt áll az emberiség ezekben a hónapokban: a koronavírus járvány következményei még beláthatatlanok, nemcsak egészségügyi szempontból, hiszen gazdasági recesszió, munkahelyek megszűnése fenyeget bennünket.
“Kevesebb pánik – több ima” – szerepelt azon a képen, amelyet tegnap osztottunk meg a közösségi oldalainkon. Valóban szeretnénk arra buzdítani Titeket, hogy ezeket a nehéz napokat használjuk fel arra, hogy imáinkban, gondolatainkban hordozzuk a bajbajutottakat és családjaikat, valamint azokat a hősöket, akik őket ápolják. Ne engedjük, hogy a pánik eluralkodjon rajtunk, helyette ismerjük fel újra az ima erejét!
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, jövő márciusban nagyszabású konferenciát rendeznek Budapesten. Az “Új Teremtés Konferencia” egyik fő mottója: “tanítvánnyá tenni és tanítványnak lenni”. Ismerjétek meg a konferencia előadóit!
Éveken keresztül nyomasztott, hogy nem bírok végigülni egy rózsafüzért vagy egy litániát, a zsolozsmától elalszom, a hosszabb igehirdetések alatt pedig a jelenlévők átlagéletkorát számolgatom. Mindig azt hittem, bennem van a hiba, amiért nem találom Istent ezekben az imákban, prédikációkban, és helyettük a természetben, a hegycsúcson kiáltanék a Teremtőmhöz.
Ma kezdődik a IV. magyarországi Imádság Háza Konferencia. Idén a Pécsi Imádság Háza szervezésében kerül megrendezésre az Augsburgból honosított rendezvény.
Jártatok már úgy, hogy nagyon sokat vártatok egy lelkigyakorlattól, egy előadástól vagy bármilyen lelki alkalomtól, de a katarzis elmaradt? Én éppen egy éve éltem át egy ilyen eseményt, ami után feltettem a nagy kérdést: Vajon hol rontottam el?
Az élet nehéz, hát igen. Jézusé sem volt könnyű, gondolom tudjátok. Meg Jób sem volt mindig gondtalan és boldog. Lehetnek a keresztények szomorúak? Nem az van, hogy a mi életünk csak csupa áldás, és az Isten mindig velünk van? Hát nem, ha azt mondod, hogy mindig jól vagy, az nem lehet igaz!