Mennyire jó, hogy az Isten nagyobb és jobb nálunk!
A minap utaztam a metrón, ahol mellettem ült egy kb. 3-4 éves kislány az anyukájával. Épp leszállni készültek, amikor arra lettem figyelmes, hogy a kislány elkezd sírni, és közben mondogatja, hogy „Bocsánat, bocsánat, többet nem fogok csúnyán beszélni!” – az anyukája pedig válaszként ismételgette, hogy most már mindegy, most már késő, többet nem mondja el… A kislány pedig keservesen sírt…









