Létezik egy világ, amit sokan csak a filmekből ismerünk. Jó mesének tűnik, egészen távolinak, pusztán a fantázia szülöttjének. Részei a dílerek, drogosok és a városi éjszaka. Azonban van, akinek ez jelenti az életet, az ‘anyag’ megszállott kutatása, és az a pillanatnyi bódultság és elégedettség, ami a belövés után következik.
Könyvajánlót írni nemcsak azért jó dolog, mert az olvasó továbbadhatja a magvas gondolatokat, hanem azért is, mert egyúttal reflektál az olvasottakra ami összekapcsolja azt a sok embert, akivel ugyanazt olvasták. “Baj” csak akkor van, mikor minden második oldalon kiemelendő gondolatokat találunk…
A legtöbb mai csajos film, sorozat, cikk arról szól, hogyan legyünk sikeresek az életben: csak magunkkal törődjünk, a külsőnkkel, a karrierünkkel, csak addig legyünk egy férfival, amíg jól érezzük magunkat, a házasság és a gyerek még várhat, előbb meg kell találnunk önmagunkat, előbb nekünk kell boldognak lennünk.
„Nehéz lenne elképzelnünk Ádámot és Évát, amint a »Tanuljunk imádkozni« című kézikönyvvel a hónuk alatt sétálnak a Paradicsomkertben, várva az alkony hűvösében érkező Úrra.”
Az UNESCO 1995-ben április 23-át a Könyv napjává nyilvánította. William Shakespeare és Miquel de Cervantes ezen a napon haltak meg, valamint ezen a napon van Janikovszky Éva, Kossuth-díjas írónk születésnapja is. Ebből a különleges alkalomból a 777 szerkesztői elárulják, hogy melyek a legkedvesebb könyveik. Figyelem, hosszú lista következik!
A közelmúltban jelent meg Roberto Alborghetti, olasz újságírónak, Ferenc pápa egyik lelkes életrajzírójának Ferenc pápa asztalánál című könyve. A műből nemcsak az derül ki, hogy a szentatya számára hangsúlyos a főzés és az étkezés, hanem az is, hogy korábban élelmiszervegyész végzettséget is szerzett és kiskorában hentes akart lenni. A kötet kultúrtörténet, gasztronómiai életrajz, olasz és argentin recepteket bemutató szakácskönyv egyben.
A néhány napja kezembe került Révész Szilvia Keserűből édeset című könyve, ami a krízisek átvészeléséről szól, méghozzá Istennel. Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, még nem hittem, hogy számomra is aktuális lesz a mondanivalója.
Amikor egy, a fentihez hasonló című írást pillantok meg keringeni az éterben, szinte automatikusan továbbgörgetek, mert „ugyan ki tudna újat mondani ebben a témában?” Lerágott csont, nemde?