A „szentóra” a személyes imára elkülönített idő, amelyet otthon vagy egy templomban is gyakorolhatsz. A lényeg, hogy ebben az egy órában tudatosan kapcsolódj Jézushoz, aki szereti a társaságodat, bármilyen meglepőnek is tartod ezt.

A „szentóra” a személyes imára elkülönített idő, amelyet otthon vagy egy templomban is gyakorolhatsz. A lényeg, hogy ebben az egy órában tudatosan kapcsolódj Jézushoz, aki szereti a társaságodat, bármilyen meglepőnek is tartod ezt.

„Adjatok hálát mindig mindenért Urunk, Jézus Krisztus nevében az Istennek, az Atyának” – olvassuk Pál apostol efezusiakhoz írt levelében. De mi van, ha épp nehéz az életünk, és könnyebb lenne inkább panaszkodni? Ekkor is dönthetünk úgy, hogy inkább a hálaadást választjuk, hiszen a „mindig mindenért”-be ez is beletartozik. Íme egy ima, amely segíthet a nézőpontváltásban!

„Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz” – olvassuk a Zsoltárok könyvében. Ha úgy érzed, most elborítanak az aggodalmak vagy túlságosan a problémád körül forogsz, ez az ima neked szól!

Ha már úgy érzed, összecsapnak a fejed fölött a hullámok, nehéz koncentrálnod a tanulásban, sokat aggodalmaskodsz és stresszelsz, ne feledd; Isten veled van életed ezen pillanatában is, és bátran kérheted az Ő segítségét és pártfogását!

Az Újbudán megkéselt fiatal rendőrről szóló hírek ellepték az internetet. A tragikus eseményt mi nem szeretnénk kitárgyalni, viszont fontosnak tartjuk, hogy imádkozzunk mindenkiért, aki érintett most!

Az ajándékok becsomagolva, az égősorok felrakva, a fa feldíszítve, az asztal megterítve – de hol van mindeközben a szívünk karácsonykor? Ez az ima azért van, hogy megkérjük az Ünnepeltet, Jézust, hogy megérkezzen a fényével bensőnkbe is.

„Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” (Zsolt. 16:11) Istennél valóban teljes örömünk van! Íme egy ima, ha szükséged van arra, hogy újra betöltse az Ő jelenléte a szíved!

Antoine de Saint-Exupéry tudta, hogy életünkben a tökéletességre kis lépésekben juthatunk el. Bár a 20. század elején élt, mégis megtapasztalta, hogy a napok sokféleségében és forgatagában könnyen elveszíthetjük a fókuszt. Fohász címet viselő imájában többek között azért imádkozik, hogy tudjon különbséget tenni lényeges és kevésbé lényeges dolgok között, hogy jól ossza be idejét, hogy a sikertelenségben és nehézségben felismerje a növekedés lehetőségét, hogy tudjon türelmesen várakozni – egyszóval csupa olyan dolgot kér, amire mindannyiunknak szüksége van.
