Szűk egy év múlva lesz az esküvőm. Tudják ezt a munkatársaim is, és megdöbbenve hallották, hogy nem élek együtt a menyasszonyommal. De legyünk őszinték, ez nem csak a profán, nem hívő világban kuriózum. Mert mindenkiben felmerül a kérdés – és jogosan, hogy mi van, ha a másikkal nem lehet együtt élni hosszútávon. Persze én nagyon szeretem a menyasszonyomat, szóval bennem ez nem merül fel, inkább az, hogy mi van, ha velem nem lehet együtt élni. Miért nem költözöm össze a menyasszonyommal?
Nem a lemondásról szól, és arról, hogy beérjük a kisebbik rosszal, vagy arról, hogy megalkudjunk anélkül hogy jobbra vágynánk. De azt el kell mondanom: a tökéletes férfi nem létezik, úgyhogy ne várj rá tovább!
Ez bonyolult. Egy barátom nemrég megosztott egy cikket a facebook-oldalán, melynek címe: Miért nem veszik komolyan a keresztény fiúk a randizást? Számos hozzászzólás érkezett, támogató, egyetértő választól kezdve a minősítő kritikáig mindenféle. A lényeg, hogy ez bonyolult. A szerző (egy férfi) kritikusan szemléli a keresztény randevúzás kultúráját és azt, ahogy a férfiak egészségtelen tendenciákat táplálnak, amelyek beszivárogtak az egyházba.
Samuel Brebner egyik új cikkében öt okot sorol fel, amelyekben leírja, hogy a keresztény fiatalok, különösen a fiúknak egy része miért is nem randevúzik.
A barátommal már régóta komoly volt a kapcsolatunk. Ő készen állt arra, hogy eljegyezzük egymást, de nekem kétségeim voltak. Biztosra akartam menni, hogy a megfelelő döntést hozom meg.
Kristen Clark azt hitte, hogy minden könyvet elolvasott már a házasságról és nem lesznek gondjai, azonban a gyakorlatba átültetni az elméletet, sokkal nehezebb volt, mint azt hitte volna. Házas nőként most azokat a tippeket osztja meg velünk, hogy mire kellett volna jobban figyelnie szingliként.
Az előző cikkben a házasságról és közvetlen a házasság előtti időszakról írtam. Most, hogy “átléptük a házasság küszöbét” rájöttem, hogy egyre kevésbé tudok általánosságban írni. Miért is? Mert sokféle házasság létezik. Nem arra gondolok, hogy az egyik jó, a másik rossz. Nézzük a jó dolgokat! Sokféleképp lehet jó egy házasság. Egy dolgot megtanultam: bármilyen jól ismerünk is valakit, vagy valakiket, sosem fogjuk teljes mértékben látni és belelátni a házasságukba. Így hát, igyekszem kerülni a szokásos közhelyeket ugyanakkor nem egy szubjektív “élménybeszámolóval” szolgálni.
Két nappal ezelőtt az M2 Petőfi TV-be hívtak minket Esztivel, a menyasszonyommal, hogy beszéljünk arról, hogy vajon a keresztény családoknak könnyebb-e az élete; hogy különbözik-e a keresztények párválasztása az átlagostól, és tartósabbak-e a keresztény házasságok. Végül a hat perces interjúba nem sok minden fért bele, de a fenti kérdések érdekesek!