Isten az én Apukám. Ő akarta, hogy legyek; már a születésem előtt szeretett. Ott volt velem minden fontos pillanatomban. Sokkal jobban ismer engem, mint én magamat, ismeri az erősségeimet és a gyengeségeimet: és mindezekkel együtt fogad el engem.
Címke böngészése
Isten
Itt a nyár, a táborok, a strandolás és a fesztiválok ideje, ám van egy meglehetősen ősi tevékenység, ami kezd kiveszni a divatból: a zarándoklat. Pedig jobban fel tud tölteni, mint pár nap a plázson.
Az elmúlt fél évben sok olyan fiatallal találkoztam, akik elkeseredve mondták, hogy teljesen kiábrándultak a kereszténységből, az egyházból, meg úgy általában a vallásosságból. A leggyakrabban előkerülő ok elég meglepő volt: elegük van a sok értelmetlen kötelességből és elvárásból, amit az (egyházi) iskolában, vagy éppen otthon állítanak velük szemben. Úgy érzik, hogy képmutató emberek várják el tőlük, hogy ők is álszentek legyenek… Mi történik itt?
Egy újabb keresztény zenekart mutatunk: a Newsboys egy ausztrál pop rock zenekar, mely immáron 17 stúdióalbumot tudhat magáénak. Ebben a számban – mely egy pár évvel ezelőtti keresztény film főcímdala is volt – “világgá éneklik”, hogy “Isten NEM halott!”.
Részletek „A mennyország klassz hely lenne, ha nem kéne előbb szívrohamot kapni – Gyermekgondolatok Istenről és a mennyországról” című könyvből.
Néhány napja írtunk egy nyílt levelet a kritikus híveknek, ami nagy örömünkre igencsak megindította a kommentelési kedvet. Már akkor éreztük, hogy ez a téma folytatásért kiált, ezért meg kéne írni a levél párját: mindezt a hívek szemszögéből. Még mielőtt azonban a gondolatot tett követte volna, a Szemlélek blogon megszületett az írás: a szentmise egy kisgyermekes anya szemével. Olvasásra ajánljuk!
Előre leszögezem, hogy kedvelem a Hollywoodi filmeket, és ezt bizonyítékokkal is alá tudom támasztani. Minden nagyobb bemutatót moziban nézek meg, sőt ellenzem a filmletöltést, és ennek a véleményemnek rendszeresen hangot is adok (erről majd egy másik cikkben). Emellett teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a filmeknek nem céljuk, hogy belekontárkodjanak a teológia tudományába, vagy bárkit is vallási meggyőződésében sértsenek (legalábbis legtöbbször tényleg nem), pusztán szórakoztatni akarnak. Ezért nézem őket magam is. Viszont sokszor tapasztalom, hogy egy film érdekes visszajelzés lehet arról, hogy mit gondol az emberiség önmagáról, a saját jövőjéről, vagy éppen Istenről. Szóval az történt, hogy megnéztem az új X-men filmet, és valamit el kell mondjak nektek. (Igyekszem nem spoilerezni. Vagy legalább nem sokat.)
Gyermekeink, unokáink világról alkotott elképzelése, véleménye gyakran csal mosolyt arcunkra. Megdöbbentően okos és logikus gondolataikra, zavarba ejtő felvetéseikre a legtöbbször a szülőktől, nagyszülőktől várnak magyarázatot és mi jobbára széttárt karral állunk, valami furcsa belső sugallatra várva: „erre most mit mondjunk?”. A szülők helyett most a kisgyerekek Istentől szeretnének kérdéseikre választ kapni, nézzük, mire is kíváncsiak…
„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)
Keresztényként napról napra kerülök olyan helyzetekbe, ahol a hitem tökéletesen szembemegy a józan ésszel. Teljesen értelmetlen dolgokat csinálok teljesen indokolatlan időpontokban. És megdöbbentő, de még sose jöttem ki belőlük rosszul! Szeretném néhány nagyon érdekes tapasztalatomat elmesélni Nektek.
Számtalan híres ember – színészek, sportolók, tudósok – fogalmazták már meg véleményüket Istenről. A tíz számunkra legkedvesebbet gyűjtöttük össze.