Blog, Hortobágyi Tibor

Mit üzen nekünk Trianon, 100 év távlatából?

Összetartozunk! Ha ezen a június 4-i napon már olvastunk híreket vagy végig pörgettük a Facebook-ot, akkor biztos találkoztunk már ezzel a felhívással. Trianon 100 éves évfordulóján fontos visszaemlékeznünk múltunk fekete napjára, de meglátni azt is, hogy mi összetartozásunk alapja.

„Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar…”

Mindig kiráz a hideg, amikor felcsendül a Szózat első sora. Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon számomra mi Trianon üzenete. Így 100 év távlatából olyan távolinak tűnik, mégis közelinek nemzeti tragédiánk. Talán azért is van ez az érzés bennem, mert tulajdonképpen kisiskolás korunktól kezdve hamar megtanuljuk mit is jelentett a magyarságnak az első világháborút lezáró békediktátum.

Emlékszem, először a Felvidéken voltam gyerekként határon túli magyarok lakta területen. Akkor tudatosult bennem, hogy itt is magyarul beszélnek és ez milyen természetes dolog. Aztán nem sokkal később egy felvidéki diakónus szolgált a plébániánkon több mint egy évig, így már alsósként természetes volt számomra, hogy bár a trianoni békediktátum szétszakította nemzetünket, de mégis ugyanolyan magyar emberek élnek határainkon túl is és nem tud megszűnni a magyarság ott sem.

Ahogy teltek az évek, a többi elcsatolt magyar lakta területről is egyre több jó ismerősöm lett, így megismerhettem Kárpátalja, Erdély vagy éppen a Vajdaság magyarságát is. Sokszor mondjuk mi magyarok, hogy milyen széthúzó nép vagyunk. Amikor viszont a határon túli magyar lakta helyeken jártam, mindig azt tapasztaltam, hogy mennyire összetartozunk. Csodálattal figyeltem, hogy az ott élő magyaroknak a nehéz helyzetük ellenére mennyire fontos, hogy magyarként éljenek és ezt gyermekeiknek is tovább adják.

„Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar…”

Ismét a Szózat sorai jutnak eszembe, hogy milyen sokan követik mind a mai napig ezt a felhívást. Hiába igyekeznek sokan tenni ellene és hiába nehezítik meg az elcsatolt területek magyarságának életét sokszor helyi szinten, de számukra akkor is fontos, hogy magyarok legyenek.

Talán hajlamosak vagyunk sokszor belekényelmesedni a magyarságunkba és népünkre úgy tekinteni, mint széthúzó nemzetre. Mégis, a mai napon rengetegen posztolnak vagy írnak Triannonnal kapcsolatos bejegyzéseket a közösségi média különböző felületein és emlékeznek nemzetünk gyásznapjára. Ez is azt mutatja, hogy ha a hétköznapokban szét is húzunk sokszor, mégis ott van azért belül bennünk az összetartozás érzése, ami fontosabb számunkra. És szerintem ez lehet az üzenetünk ezen a 100 éves évfordulón, amit magunkkal vihetünk a jövőnkre nézve:

a magyar nép összetartó! Legyinthetünk, hogy ez nem így van, vagy inkább tehetünk azért, hogy így legyen.

És ne csak a trianoni évforduló napján, hanem életünk minden napján. Akkor pedig különösen is sikerülni fog, ha az összetartozásunk alapja is közös. Ha mindannyian komolyan is gondoljuk a Himnusz első sorát:

„Isten áldd meg a magyart”

Amen

Hortobágyi Tibor

Fotó: MTI / Kovács Tamás

hirdetés

1 Komment

  • Válasz Németh Rezső 2020. 06. 05. 05:03

    Szerintem Isten népe az nem csak egy egyház elnevezésű egyesület, hanem mint Izraellel kezdődött fegyveres államhatalom. Ez bővült ki császársággá és szövetséges , Róma által fekent királyságokká. És ahogy amikor izrael elhagyta Isent maga ura akart lenni akkor pusztulás rabság jött, a mi országunk és Európa is nemzeti etnikai jellegűvé lett. Akkor a nyers erőviszonyok lettek uralkodóvá . Nem az isteni erőviszony. Amyit kaptunk ami önmagunkért járt nekünk.