Mindenki felteszi magának élete során legalább egyszer a kérdést: Van értelme ennek az egésznek? Az alábbi rövid videó továbbá arra is keresi a választ, hogy lehet-e Isten nélkül értelmes életet élni?
Címke böngészése
hit
Krisztus feltámadt! De hisz ez óriási hír! Nem is igazán lehetne ezt elégszer elmondani, mert amikor az ember megérti ennek az üzenetnek a fontosságát, akkor kedve támad egész álló nap csak ezt szajkózni, mintha nem is lenne jobb dolga. De, akkor miért nem éri el mindig ugyanazt a hatást bennünk?
Ha rájövünk, hogy a legfontosabb másokét élni, az élet egészen új minőségét fogjuk megtapasztalni – mondja a 777-nek Fábry Kornél atya. Beszélgetés a feltámadás bizonyságáról, a spirituális erőtérről, az igazi szépségről és az Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről.
170 éve a magyar szabadságért ragadtak fegyvert a forradalmárok. Ma a hit forradalmát éljük. Hisszük, hogy a hitünk nem magánügy!
Jó ateista?? Egy keresztény erre azt mondaná, hogy ez paradoxon, hiszen Isten van, ergo nem lehet az ateizmust “jól” csinálni. Mégis jónéhány hitvédelmi beszélgetés után felmerült bennem néhány szempont, amit figyelmébe ajánlanék azoknak, akik keresik Istent, vagy épp nem keresik, csak szeretnek vitatkozni a hívőkkel. Különösen azért jött el az ideje ennek a cikknek, mert oldalunknak egyre több olyan hűséges olvasója van, aki nem hisz Istenben. Talán most számukra is tudok lelki táplálékkal szolgálni.
A közelmúltban egy publicista az alábbi mondattal fordult egy keresztény (egyébként lelkész) politikus felé: „ha ateista volnék, komoly érv lennél a világnézetem mellett”. A kemény megfogalmazás kapcsán felmerült bennem a kérdés: mit tehetünk mi, a közélettel foglalkozó keresztények annak érdekében, hogy életünk ne az ateizmus melletti érv legyen?
Marx jutott eszembe.
Marx jutott eszembe miközben a prédikációt hallgattam.
Nem, nem eretnek pap misézett, s magamat sem tartanám annak. Pusztán bölcsész beidegződés, párhuzamot állítottam két gondolat között.
Napjainkban rendszeres téma a keresztényüldözés. Beszélünk a közel- és távol-keleti keresztények megpróbáltatásairól, a kegyetlen gyilkosságokról, terrortámadásokról és a templomrombolásokról. Azonban kevés szó esik a mindennapok üldöztetéseiről, melynek mi is ki vagyunk téve, itt Magyarországon, itt Európában, ma 2018-ban. Nem az oroszlánok és a máglya fenyeget bennünket, hanem a társadalmi megvetés, kiközösítés, megaláztatás, viszálykodás, meg nem értettség. A lelkiismeretünk azonban állandóan kiabál bennünk, hogy nem választhatjuk a könnyebbik utat!