Egyéb

Hitükért támadott labdarúgók – a mohamedánoktól a kopt keresztényekig

Sárga lapot kap a hit a FIFA Világbajnokságon? A cikk az S4C.news oldalán jelent meg angol nyelven.

Szenvedélyes futballrajongóként, Jennifer Bryson hűségesen nézett minden meccset, amit csak tudott a 2018-as FIFA Világbajnokság során. De mint vallási szabadság szakértő, azzal a kérdéssel találta magát szemben, hogyan és miért szabályozzák a nemzetközi labdarúgó szervezet a focitornákon megjelenő számos vallási kifejezést. „A sport nagyon fontos a vallási szabadság szempontjából, mert egy megosztott polgári teret kínál, ahol a különböző hagyományokkal rendelkező emberek összejönnek és egy közös célért versenyeznek” – mondta Bryson, aki a Vallási Szabadság Intézet Iszlám és Vallási Szabadság Akció Csapatának az igazgatója.

Bryson azokat a pillanatokat figyeli, amikor egy sportoló láthatóan hálával imádkozik egy gólt követően, vagy pályára lépés előtt keresztet vet, megjegyezve, hogy a bírók hogyan reagálnak ezekre a vallásos megnyilvánulásokra.

A közösségi média és a világméretű televíziós közvetítések közepette a hit széles körben megjelenik az idei világbajnokságon Oroszországban. A tunéziai labdarúgó-válogatott közösen olvasta a Koránt a csapat öltözőjében, és a mexikói futballcsapat szentmisén vett részt, mielőtt váratlanul legyőzte Németországot. Egy nigériai sportoló a győzelmet egy rózsafüzér lengetésével ünnepelte. Az egyiptomi Mohamed Salah leborulva imádkozott miután gólt szerzett Oroszország ellen. Egy katolikus és egy evangélikus az ellenfél csapataiból térdelt le egymás mellé, hogy imádkozzon a Belgium-Panama meccs után.

hirdetés

Még a 2018-as világbajnokság logóját is az orosz ikonfestészet hagyománya ihlette a FIFA honlapja szerint.

De a futballtörténelem közelmúltjában több vitát is folytattak a “demonstrációs imák” miatt.

Az izraeli futballista, Itay Shechter sárga lapot kapott, miután letérdelt a pályán, és egy zsidó kippahot viselve imádkozott, miután gólt szerzett egy Bajnokok Ligája mérkőzésén 2010-ben Ausztriában.

„Egy zsidó játékos megbüntetése a látható imádság miatt Ausztriában nagyon vitatható volt” – magyarázta Bryson.

Skóciában 2003-ban a törvényhozók azzal a javaslattal álltak elő, hogy a játékosoknak megtiltják a ’provokatív’ keresztvetést a futballpályán a protestáns és a katolikus szurkolók közti vallási megosztottság miatt. A katolikus egyház ellenezte ezt a javaslatot mondván, hogy a kereszt jelét betiltó törvények ugyanolyan nevetségesek lennének, mint ha a muzulmánoknak megtiltanák az imaszőnyeg használatát, mutatott rá Bryson.

Bizonyos esetekben a futballistákat a vallásuk alapján zárták ki a játékból. Erre példa az iráni női labdarúgó-válogatott visszalépése a 2011-es olimpiai selejtezőmérkőzés előtt, mert a játékvezető nem engedélyezte az iszlám által előírt hidzsáb fejfedők viselését.

A Kopt Szolidaritás nevű civil szervezet hivatalos panaszt nyújtott be a FIFA-nak júniusban, amelyben dokumentálta a “széles körű diszkriminációt” a kopt keresztény futballisták ellen, amely 25 konkrét esetet tartalmazott. Kopt játékosok nem szerepeltek egyébként a mostani világbajnokságon Egyiptom csapatában.

2017 júniusában Jaelene Hinkle női labdarúgó visszalvonult az Egyesült Államok nemzeti csapatából, mert kényelmetlenül érezte magát amiatt, hogy ’Pride’ mezt kellett volna viselnie a csapat ’LGBT Pride Month’ nevű szivárványmez kezdeményezésének keretében. Azóta kifütyülték és kigúnyolták egy mérkőzésen Portlandben a szurkolók, miközben szivárványszín zászlókat lengettek.

Az Írországi Labdarúgó Szövetség (FAI) azt követelte, hogy a játékosok különleges ’Pride Month’ mezt viseljenek szivárványszámokkal egy nemzetközi mérkőzés során 2018 júniusában. A FAI tweetelte: “Ez nem csak egy szám, ez egy nyilatkozat. Írország támogatja az LGBT-jogokat. “

“A vallási szabadság magában foglalja azt a szabadságot is, hogy nemet mondhass” – jegyezte meg Bryson.

Júniusban a FIFA bejelentette, hogy a 2026-os világbajnokságot Észak-Amerikában fogják rendezni, melynek keretében a mérkőzések az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában zajlanak majd. Bryson azt reméli, hogy a 2026-as játékok valóban globális, nyitott játékok lesznek, ahol a szurkolók és a csapatok is ’önmagukként jelenhetnek meg’.

Forrás: S4C.news

Kép: pnpnews.net

Ezt a cikket Ward Henrietta önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul.

1 Komment

  • Válasz Elinor 2018. 07. 15. 16:56

    “Bizonyos esetekben a futballistákat a vallásuk alapján zárták ki a játékból. Erre példa az iráni női labdarúgó-válogatott visszalépése a 2011-es olimpiai selejtezőmérkőzés előtt, mert a játékvezető nem engedélyezte az iszlám által előírt hidzsáb fejfedők viselését.”

    Szerintem ez egy nagyon is helyes lépés volt. Ne támogassuk a nők elnyomását a focipályán. Iránban a nők tiltakoznak a hidzsáb kötelező viselése ellen, az elnyomás szimbólumának tartják. Ajánlom a My Stealthy Freedom nevű facebook oldalt.

    Különben is, hogy lehet focizni kendőben, beleizzad az ember, nem lehet túl higiénikus. 🤔
    Másrészt pedig a Korán sehol nem ír elő kötelező kendőviselést a nőknek, csak a konzervatív öltözködésre hívja fel a figyelmet.

    A cikk többi részével egyetértek, tényleg szomorú, de az, hogy egy elnyomó, lealacsonyító viseletet betiltanak, abban semmi kivetnivalót nem látok.