2016 április elsején néhány lelkes egyetemista – és emlékeim szerint legalább egy pap – „szállt” meg egy kis termet egy budai plébánia közösségi termében. Tízen-tizenketten lehettünk, – merthogy én is köztük voltam – akik körbeültünk egy asztalt és izgatottan beszélgettünk.










