Lelkigyakorlatra készültem. Önmagában ebben nincs is semmi különös. Azonban az utóbbi két hétben olyan lelki felfordulásban szenvedtem, hogy nehezen találtam a kiutat. A féltékenység, az irigység, a harag állandóan tomboló vihart eredményezett a lelkemben. Úgy éreztem, hogy semmibe vesznek. Úgy éreztem, hogy én mindenemet odaadom, és mégis átnéznek rajtam, mégis a partvonalra állítanak. Valójában jelentéktelen dolgokról volt szó, de mivel nem kezeltem helyén őket, a sok apró kis tüske miatt a végén már egy hatalmas seb tátongott a szívemen.